KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Végveszélyben

Konrád P. Géza

Az ország széltében-hosszában a szakértők a labdarúgó kupa titkos esélyeseiként a zalai focistákat emlegetik. Ott terem a foci. Közismerten titkos esélyeiket különös játékfelfogásuk sem csökkenti. Míg a szokvány, unalmas csapatok az ellenfél csatárait igyekeznek semlegesíteni, addig ők saját hátvédjeiket. Catenaccio Ungherese – ahogy a hátravont (saját védőjére felügyelő) csatár ténykedését a nagy futball lexikonok körülírják. Azóta játsszák ezt a zalaiak, mióta Escobart, a kiváló bekket tizenkét golyóval a testiben megtalálták a zalalövői Hangulat presszó bejárata előtt.

Ám mindez jóval filmünk kezdete előtt történt, csak erősen kihatott a cselekményre és a szereplők elmeállapotára, igazolva ezzel egy Sztanyiszlavszkij nevű híres orosz tréner minden állítását.

Willem Dafoe terepszínűre mázolt kommandó élén kúszik a zalai dombság egy ősflórától burjánzó kapaszkodóján; lelapul, s körbepillant: szemében távoli máglyarakások emléke üt lobot, majd egy váratlan pillanatban rohamot vezényel. Kenderre magyar! felkiáltással előbb elgáncsolja, majd gúzsba köti Kovács Lajos kistermelőt és kábítószerkirályt, aki az ablaka alatt szépen növögető három szál vadkendert locsolgatta éppen. Dafoe máris a sajtónak nyilatkozik: igen szép fogás volt, a zsákmány egy felnőtt lakos évi teljes drogszükségletét is fedezi, ha a függőségben szenvedő személy amúgy is kedélyes természetű.

A helyszínre érkezik az FBI vagy a BKV vezérigazgatóhelyettese, Harrison Ford is, csakhogy eközben özvegy Kovácsné, főállású nagymama Hollandiából hazatelepült unokájának titkos tanácsadója, kit a megye alvilága csak az idős drogbaronesz néven ismer, fölutazik Pestre, és míg nyugdíjemelésért folyamodik, elcsábítja az Elnök emberének titkárnőjét.

Közben fáradt írók érkeznek Zalába, ahol elszabadul a pokol. Sortűz sortüzet követ, s nőttön nő az izgalom. A kábítószercsoport emberei lefoglalják az éttermekben kiporciózott mákostésztákat, és a szomszédos Horvátország meg Szlovénia területén az állatvédők menekülttáborokat állítanak fel a szabad világot választó kendermagos tyúkok számára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=754