KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem első látásra

Veress József

A pelyhedző állú fiatalemberekkel gyakran megesik, hogy halálosan beleszeretnek valamilyen csinos fruskába. Ilyenkor álmodozni kezdenek és fittyet hánynak a realitásokra. A bódító érzés bűvkörében teljesen átalakul a világ: az élet értelmét – erről a kamasz szentül meg van győződve – kizárólag Ő jelenti. Ő, aki rendszerint mások szemébe szeret nézni…

Murat, a kedves grúz film hőse, efféle szituációba keveredik. Ánya idősebb nála, ám ez a fiút csöppet sem zavarja. Hűséges testőrként követi a lányt; még Ánya házasságának híre sem józanítja ki. A gyógyíthatatlan rajongó az icipici remény szalmaszálába is belekapaszkodik.

Bármennyire furcsa (vagy hihetetlen), de a Szerelem első látásra nem annyira a fiatalok kapcsolatának fejlődéséről szól, mint inkább a grúzok népi karakteréről: talpraesettségükről és vehemenciájukról, érzelmességükről és bölcsességükről. A neorealista képek füzére meglehetősen lazán komponált, egyes poénok túljátszottak, a harmadik harmad kissé fáradt (a rendező nem győzte végig szusszal, mert a befejező részben – váratlanul – moralizálni kezd, ahelyett, hogy továbbra is könnyed derűvel mesélne). Rezo Eszadze komédiája mindamellett üde színfolt a mozimulatságok mostanság sajnálatosan gyérülő sorában. Fontos dolgokat lehet belőle megtudni. Például azt, hogy nehéz levágni egy bárányt. Vagy, hogy az álom segít a bűnök elleni küzdelemben, mivel megvilágosítja az elmét. Továbbá: mindenkinek joga van azt csinálni a bajszával, amit akar.

Néhány remek karakter, emlékezetes epizód, jellegzetes hangulat: ezek a Szerelem első látásra legfőbb erényei. Nem nagy film, de hamisítatlanul grúz film. Ennyi elég minősítésnek is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 39. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7942