KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Michel Ciment; Giacomo Gambetti

Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat

N. N.

 

Michel Ciment

 

1938-ban született. A Párizsi Egyetem Amerikai Kultúra elnevezésű tanszékének tanára; a „Positif” című filmfolyóirat szerkesztő bizottsági tagja: rendszeres munkatársa a következő lapoknak: „L’Express”, L’Avant-Scène du Cinéma”, „La Quinzaine Littéraire”, „Le Magazine Littéraire”, „International Film Guide”. Megjelent könyvei: „Erich Von Stroheim”, Anthologie du Cinéma, 1967; „Kazan par Kazan”, Stock, 1973; „Le Dossier Rosi”, Stock, 1976; „Le Livre de Losey”, Stock, 1979. Társszerzője a „Second Wave” (London, Studio Vista, 1972) és a „Focus on the Science-Fiction Film” (New York, Prentice Hall, 1972) című könyveknek.

 

 

Giacomo Gambetti

 

1933-ban született Imolában (Emilia-Romagna, Olaszország). Tanulmányait a Bolognai Egyetem Jogi Fakultásán végezte; alkotmányjogból doktorált. 1948-ban kapcsolódott be a filmklubmozgalomba; 1950 óta ír filmkritikákat, filmtörténeti és -elméleti tanulmányokat, előbb napilapokba, később a legismertebb olasz szakfolyóiratokba. Számos olaszországi és külföldi filmfesztivál szervezésében vesz részt, hol a válogató bizottság, hol az igazgatóság, illetve a zsűri tagjaként. 1968–7l-ig a „Bianco e Nero” című szakfolyóirat főszerkesztője; 1974–80-ig a „Rivista del Cinematografo” főmunkatársa és szerkesztő bizottsági tagja. 1974 júniusától 1979 júliusáig a Velencei Biennálé Film- és Televízióművészeti szekciójának igazgatója. 1956–71-ig az Olasz Filmújságírók Szakszervezetének vezetőségi tagja: 1971 óta alapító vezetőségi tagja az Olasz Filmkritikusok Szakszervezetének; 1978 óta az Olasz Filmklubok Nemzeti Szövetségének elnöke. – 1964–1977-ig a milánói Garzanti Kiadó filmkönyveinek sorozatszerkesztője; forgatókönyveket és dokumentációs anyagokat tartalmazó köteteket szerkesztett többek között Pasolini („Máté evangéliuma”, „Medea”, „Madarak és madárkák”); Olmi („És jött egy ember”); Bellocchio („Öklök a zsebben”) című filmjeiről; tanulmánykötetet publikált „Come si guarda il film cinema: coscienza di un fenomeno” (Hogyan nézzünk filmet – a filmművészet: egy jelenség lelkiismerete – Ed. Galeati, Bologna, 1958) címmel; jelenleg több kritikai és filmtörténeti tárgyú könyve van sajtó alatt. – 1961 óta a RAI (az olasz televízió) főmunkatársa, ahol filmkritikai és produceri tevékenységet folytat, s több filmművészeti témájú műsor (pl. a „16/35” című filmkritikai szemle) szerkesztője.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/03 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7960