|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaKéptávíróN. N.
David Cronenberg operát rendez Franciaországban leghíresebb horrorfilmje, az 1985-ös Légy alapján. A legendás párizsi színház, a Theatre du Chatelet július elején mutatja be a művet, majd szeptemberben a produkció Los Angelesbe költözik. Az opera zenéjét Cronenberg veterán komponistája, Howard Shore írta, a libretto a Pillangó úrfit jegyző David Henry Hwang munkája – a színpadi előadás zenei rendezését pedig Placido Domingo vállalta.
*
Nixon után Oliver Stone újabb (máris) rosszemlékű republikánus elnökről forgat filmet: a nemes egyszerűséggel Bush címre keresztel produkció az ifjabb Bush politikai karrierjét követi nyomon egészen az iraki invázióig, címszerepben Josh Brolinnal (Nem vénnek való vidék, Amerikai gengszter). Stone az idei elnökválasztás finisére időzíti a bemutatót, a maga szerény eszközeivel járulva hozzá a kampányküzdelemhez.
*
Pedro Almodóvar következő filmje a franciák legnevesebb kortárs noir-írója, Thierry Jonquet klasszikus regényéből készül: az 1985-ös Mygale (egy mérges pókfajta) főhőse pszichopata plasztikai sebész, aki rafinált bosszút áll megerőszakolt leányáért. A film jelenlegi munkacíme Los abrazos rotos (Félbemaradt ölelések), a női főszerepet Penelopé Cruz játssza, a sebész figuráját pedig a rendező régi felfedezettjének, Antonio Banderasnak szánja.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1281 átlag: 5.5 |
|
|
|
|