KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Végtelen éjszaka

Kovács Marcell

Endless Night – angol, 1971. Rendezte: Sidney Gilliat. Szereplők: Hayley Mills, Hywell Bennett, Britt Ekland. Forgalmazó: Caesar Film. 99 perc.

 

Nagy zsákmány a polcokat vizslató DVD-vadásznak a Végtelen éjszaka: a közhelyes cím és a semmitmondó borító igazi ínyencfalatot rejt. Sidney Gilliat 1971-ben készült lélektani krimije bizarr műfaji katyvasz sok meglepetéssel – egészében talán kevésbé meggyőző, de részleteiben számtalan izgalmat kínál. Agatha Christie-adaptáció, de sehol egy Miss Marple, sehol egy Poirot, az első meglepetés, hogy az írónő ritkaságszámba menő nyomozásmentes regényeinek egyike szolgált alapanyagul. Jó ideig még csak nem is bűnügyi a sztori, mintha egy hatvanas évekbeli angol kisrealista románc peregne enyhe szatirikus éllel, ám a léhűtő luxusautósofőr és az elbűvölő nagytőkés lány szerelmének meséje később egyre komorabb színekbe fordul. „Lesz, kit sorsa kéjre szán, s lesz, kit örök éjre szán” – William Blake versét a fátyolos tekintetű lány a család rákbeteg építészbarátjával énekli, közben egy boszorkány külsejű idős hölgy a szerelmi fészket sújtó régi átok legendájával riogat, és a frissen elkészült modernista csodapalotába lassacskán egy gótikus kísértetkastély fagyos hangulata költözik. Gilliat, aki forgatókönyvíróként Hitchcockkal is dolgozott, rafináltan borzongat, felvonultatja a műfajban kötelező praktikákat (gyermekkori traumák emlékképei, hagymázas látomások), de többnyire finom, alig észrevehető utalásokat használ, szempillantásnyi időre bevágott szubliminális kockái egyenesen láthatatlanok.

Extrák: Extrák helyett izgalmas fejtörővel kedveskedik nekünk a forgalmazó: vajon melyik filmből származik a borító hátoldalán látható kép? Kemény tengerparti tűzharcot látunk, szitává lyuggatott autók mögül torkolattüzek villannak. A Végtelen éjszaka kizárható.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9336