|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
DVDNappali őrségSzalóky Bálint
Dnyevnoj dozor – orosz, 2006. Rendezte: Timur Bekmambetov. Szereplők: Konstantin Kabenszkij, Vlagyimir Menysov, Maríja Porosína. Forgalmazó: InterCom. 140 perc.
A nagyszabású orosz fantasy-trilógia első felvonása, a 2005-ös Éjszakai őrség példa nélküli nemzetközi sikert aratott, a Nappali őrség tehát már kitaposott ösvényen lépked, hozva, ami elvárt volt tőle. Az amerikai marketingkampányokat megszégyenítő módon beharangozott, 2006 január elsején bemutatott második etap minden korábbi bevételi rekordot megdöntött Oroszországban, szépen maga mögé utasítva a tengerentúlról érkező dömpinget. A Sötétség és Fény erőinek hosszú évszázadokon átívelő, napjaink Moszkvájában zajló összecsapását szövi tovább a film, ügyesen építve a korábban megismert fantasy-világra. A vámpírok, boszorkányok és a határvonalon meghúzódó, mindig éber őrség krónikása, Timur Bekmambetov ismét bebizonyítja, hogy lehet az óceán innenső oldalán is majdnem olyan látványos akciójeleneteket fabrikálni, mint a Mátrix- vagy éppen A Gyűrűk Ura-trilógiában – tehetségben nem, inkább csak pénzben van errefelé hiány. A Nappali őrség érdekessége mégsem a hollywoodi klisék némi humorral is átszőtt, jeles másolásában, hanem a bevett recepteket feljavító, hamisítatlan orosz ízekben rejlik: a történelmi emlékeket kitörölhetetlenül magán viselő moszkvai környezetben, vodkabűzös leheletű, sörhasú hőseiben és kiélt arcú asszonyaiban. Hamarosan kiderül, mit akar vagy tud megőrizni ebből Bekmambetov első, Wanted című amerikai filmjében.
Extrák: werkfilm; előzetes.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 895 átlag: 5.62 |
|
|
|
|