|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
DVDAppleseed – A jövő harcosaiTeszár Dávid
Appleseed – japán, 2004. Rendezte: Shinji Arakami. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.
A japán képregényguru, Masamune Shirow három leghíresebb mangája (Appleseed; Dominion; Ghost in the Shell) egyazon sormintát követ: cyberpunk környezetben játszódó, igen komplex meséi egy speciális rendvédelmi osztag kötelékein belül dolgozó, szerfelett dekoratív, harcias nőszemélyt tesznek meg főhősnek, aki társaival egyetemben egy összeesküvésekben bővelkedő, végletekig technicizált korban szolgál és véd rendületlenül. Az 1985 és 1989 között készült, négy kötetre rúgó Appleseed a harmadik világháború után épült utópikus városban, Olümposzban játszódik (Shirow végig antik mitológiai párhuzamokat használ), ahol az ES.W.A.T. elit csapatának alappilléreit jelentő szuperamazon Deunan és cyborg-társa, Briareos száll szembe a rosszarcú gonosztevőkkel. A mangaeredetiből eleddig három rajzfilmváltozat készült, amelyből A jövő harcosai jelenti a középső tételt. Míg az 1988-as, menthetetlenül kaotikus straight-to-video verzió középpontjában a várost szabályozó szuperszámítógép megsemmisítésének terrorakciója áll, Aramaki szerfelett szembarát animéje az emberek és a génmanipulált, szaporodásra képtelen emberi klónok (bioroidok) között felmerülő konfliktust regéli el. A bioroidok életciklus-meghosszabítására létrehozott központ felrobbantása a Szárnyas fejvadász elhullásra kárhoztatott replikánsainak egzisztencialista drámáját sugallná, ám az opus száz százalékig filozófiamentes, hosszas háttérmagyarázatai ellenére is egyszerű, mint a lejtő. Látványmozinak azonban szigorúan mérve is perfekt, elektronikus zenével aládúcolt akciójelenetei parádésak, ez pedig (részben) kárpótol a mű sterilitásáért és a cselekményvezetés sutaságaiért: 3D-s, fotorealisztikus CGI-világa a cel-shading technikát segítségül hívva, a mangából kölcsönzött, idealizált karakterdizájnokkal egészül ki – egészen emlékezetes és egyedi kevercse ez a tradicionális és a digitális animációnak.
Extrák: Semmi.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1363 átlag: 5.49 |
|
|
|
|