KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/június

• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Bőrfejek

Alföldi Nóra

Leatherheads – amerikai, 2008. Rendezte: George Clooney. Szereplők: George Clooney, Renée Zellweger, Jonathan Pryce. Forgalmazó: Select Video. 114 perc.

George Clooney minden kétséget kizáróan korunk egyik legnagyobb stílusikonja, kinek matt ezüsttel bevont fizimiskáját és modorát régi vágású, ám romlatlan elegancia jellemzi. Bár Clooney megjelenése makulátlan, rendezői minősítésben elkövetett munkáin világosan látszik, hogy a hibátlan stílusig számára is göröngyös út vezet, még akkor is, ha rendre klasszikus fazonokkal dolgozik, és olyan szabászoktól leshet el trükköket, mint a Coen testvérek vagy Soderbergh. Míg az Egy veszedelmes elme vallomásaiban kissé bizonytalankodva tapogatózott a hatalmas barkók és trapéznadrágok közegében, addig a 2005-ös Good Night, and Good Luckban már fennkölt formalizmussal adaptálta nagyvászonra az ötvenes évek televíziós stílusát.

Legújabb rendezésében tovább gazdagítja klasszicizáló imázsát; a Bőrfejek a harsány húszas évekbe helyezett történet, mely kedvesen nosztalgikus képet fest az amerikai foci hőskoráról, amikor a futballsztár lét csupán az egyetemi ligán belül volt elképzelhető, a profik pedig legelésző tehenek között öklözték egymást, pár fős, pankrációra éhes közönség előtt. Miután a hivatásos Dodge Conelly az alacsony nézettség miatt kénytelen lehúzni a rolót, úgy határoz, hogy bevesz csapatába egy nemzeti hősnek kikiáltott ifjú egyetemistát, aki a gigantikus stadionok közönségét hozza magával. A nagypályán azonban a szabályok és a sportszerűség az úr, így percek alatt vész ki minden spontaneitás és izgalom a nem kifejezetten gentlemaneknek való labdajátékból.

Clooney jó érzékkel válogatta össze a kor jellegzetes gegjeit, az üldözésekkel és tömegverekedésekkel erősített történetet bájos szerelmi szállal csipkézi kellemes hangulatú screwball comedyvé. A Bőrfejek elegánsan szabott, megnyerő külsejű hommage, mely nem a régi nagyoknak, sokkal inkább magának George Clooney-nak szól, és annak ellenére is sikerül a kifinomultság benyomását keltenie, hogy itt-ott kispórolja belőle az anyagot.

Extrák: Semmi.