KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/június
• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A hazugság szabályai

Schreiber András

Pravidla lži – cseh, 2006. Rendezte és írta: Robert Sedláček. Kép: Petr Koblovský. Zene: Tomáš Kimpl. Szereplők: Jirí Langmajer, Klára Issová (Monika), Jaromír Dulava, Jan Budař, David Novotný, Igor Chmela. Gyártó: Avion / Buc-Film / Ceská Televize / Produkce Radim Procházka. Forgalmazó: Új Budapest. Feliratos. 119 perc.

 

A kelet-európai rendszerváltáshullám egyik nem kívánatos hordaléka a kábítószerfogyasztás; az új témára (azaz: ki akar Nyugatra utazni, ha repülhet szabadon) a filmesek hamar le is csaptak, a régió minden filmgyártó országa elkészítette a maga (kemény)drogfilmjét. Az új évezred cseh terméséből két olyan alkotás is eljutott hozzánk, amely érintette a kábszerkérdést (Magányosok, Mézeskalács torony), Robert Sedláček debütfilmje azonban, hitelessége okán, bármely preventív szándékú mozgóképes oktatócsomagban előkelő helyre kerülhetne.

A hazugság szabályai egy külvilágtól elszigetelt birtokon játszódik, ahol tucatnyi függő próbál három terapeuta segítségével szabadulni szenvedélyétől. A rehabilitációs csoportot kemény regulák kötik: tilos a szex, tilos az agresszió, tilos a tagadás, a múlttal szembenézni kötelező. Az őszinte és fájdalmas kinyilatkoztatások azonban egyesek számára komoly veszélyt jelentenek, így az újonnan érkezett Roman (vérbeli pusher) és a több hónapja csoporttag Milan (függő, dealer és strici) is olyan múltbéli terhet cipel, amely a terápia szabályainak kijátszására ösztönzi őket.

Az íróként és rendezőként egyaránt remeklő Sedláček egy korábbi gyilkosság és maffia-háború mozaikdarabkájiból ragasztott thriller-keretet – egy dokumentarista precízségével és kíváncsiságával megragadott – drog-drámájához, így alkotása többfajta feszültséget tartogat. Mi köze van Milannak Romanhoz, ki ölte meg Milan drogfüggő szerelmét, illetve: lehetséges-e a testi-lelki-társadalmi rehabilitáció, és egyáltalán, milyen személyes tragédiák vezethetnek addikcióhoz? Sedláček naturális, dokumentarista stílusát kitűnő színészválasztással fejelte meg (a manipulatív Milan szerepében Jirí Langmajer kiemelkedik). Így, bár a szuperlativuszok használatától ódzkodunk, nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy A hazugság szabályai az utóbbi évek legjobb cseh drogmozija.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/11 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9554