|
Év
1980/június
|
Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...
Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille
Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
N. N.: Woody Allen filmjei
Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
Robinson David: Mozi-isten Indiában
Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
Veress József: Ászja
Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
Nagy András: Hajadon feleség
Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
Hegedűs Tibor: A csendestárs
Schéry András: Világvége közös ágyunkban
Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
Molnár Gál Péter: Szakadék
Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
Máriássy Judit: Filmszínészek?
Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz
|
|
|
|
|
|
|
MoziExcsajok szellemeTüske Zsuzsanna
Ghosts of Girlfriends Past – amerikai, 2009. Rendezte: Mark Waters. Írta: Scott Moore és Jon Lucas. Kép: Daryn Okada. Zene: Rolfe Kent. Szereplők: Matthew McConaughey (Connor Mead), Jennifer Garner (Jenny Perotti), Michael Douglas (Wayne bácsi), Breckin Meyer (Paul), Emma Stone (Allison Vandermeersh). Gyártó: New Line Cinema / Panther. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 101 perc.
Hollywood habos-babos romkom kollekciójának számtalan mintapéldánya bizonyítja, milyen jól megfér egymással a szerelem és a természetfeletti, különösen ha románc-képtelen főhőst terelgető szellemek alakjában jelenik meg. Erre a tematikára épül többek között a 90-es évek egyik bájos alkotása, a Lelkük rajta! vagy akár az elmúlt év keserédes darabja a Kísértetváros. Úgy tűnik, a holt lelkek idén sem nyugszanak: ezúttal a futószalagon ontott esküvői vígjátékok pasztellvilágába férkőztek be, az egyszer használatos Csak a testemen át után Dickens klasszikusa, a Karácsonyi ének meséjét szabadon követve.
A kortárs történet hőse zsémbes öregúr helyett jóképű alfahím, Connor Mead, aki két kézzel szórja a szebbnél szebb nőket és mondén könnyedséggel gyalogol át a szíveken. Nem igen fűlik hozzá a foga, mégis kénytelen elmenni öccse esküvőjére, ahol a romantikáról és házasságról vallott szarkasztikus nézeteivel rövid úton magára haragítja régi szerelmét és az egész násznépet. A büntetés nem várat magára: halott nagybácsijától (egyben egykori mesterétől) üzenetet kap, amely szerint három szellem keresi fel azért, hogy szembesítsék múlttal, jelennel és jövővel, valamint megmutassák neki, hogyan cserélte le emberi vonásait macsó-maszkra.
Mark Waters a Ha igaz volnával már szerzett némi tapasztalatot szerelmes-szellemes komédiák terén, idei alkotása mégis a cselekményvezetés következetlenségei (pl. flashback-idegen montázs-szekvencia használata), a sokszor működésképtelennek bizonyuló helyzetkomikum és mindennemű spiritusz hiányában mindössze balul elsült szeánszként könyvelhető el. Hiába az ismerős terep, az Excsajok szelleme legalább olyan reménytelenül tapogatózik, mint agglegény hőse, aki pezsgősüveggel próbál megtámasztani egy megroggyant esküvői tortát.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 1592 átlag: 5.43 |
|
|
|
|