KERESÉS

ARCHÍVUM/TARTALOM

LAPOZÓ

Év

1980/június

• Zsugán István: A filmnyelvi kísérletektől az új-narrativitásig Beszélgetés Bódy Gáborral a Nárcisz és Psyché készítése közben
• Faragó Vilmos: Kócsag jelenti Kojak Budapesten
• Kézdi-Kovács Zsolt: Filmes és mozis Georg Höllering (1898–1980)
VITA
• Lázár István: Czink Bélának van arca Vita filmjelenségekről – s még valamiről
• Galsai Pongrác: Lázár Istvánnal...
• Csala Károly: Ki mondta, hogy nincs arca...

• Hegedűs Zoltán: Felelet nincs Talán az ördög
• Almási Miklós: „Aki ezt olvassa, hüje” American Graffiti
• Béládi Miklós: Valamiért, valami mellett, valami ellen Filmstúdiók: számvetés és önértékelés III.
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Derűs családi katasztrófák Dusanbe
• Bikácsy Gergely: A képzelet igazsága Lille

• Bikácsy Gergely: A született szemüveges Annie Hall
• N. N.: Woody Allen filmjei
• Molnár Gál Péter: Buster Keaton, Beckett bohóca
• Robinson David: Mozi-isten Indiában
• Hegyi Gyula: „Kultúrát istállóban nem terjeszthetünk”
LÁTTUK MÉG
• Veress József: Ászja
• Kulcsár Mária: Kicsi a kocsi, de erős
• Nagy András: Hajadon feleség
• Kulcsár Mária: Anton, a varázsló
• Bognár Éva: Halló, Kecskeszakáll!
• Hegedűs Tibor: A csendestárs
• Schéry András: Világvége közös ágyunkban
• Koltai Ágnes: Az egyik énekel, a másik nem
• Hegyi Gyula: Gyermekkorom kenyere
• Harmat György: Egy másik férfi és egy másik nő
• Józsa György Gábor: Szekfű vodkával
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Az „életszerűség” – és ami előtte van A televízió és a dokumentumjátékfilm
• Berkes Erzsébet: Litera-túra a képernyőn Irodalmi barangolások
• Ökrös László: Tévét néznek a tévében Adáshiba
• Kerényi Mária: A látvány: varázslat Beszélgetés Balassa Sándorral
TÉVÉMOZI
• Molnár Gál Péter: Iszákosok utcája
• Molnár Gál Péter: Szakadék
• Zalán Vince: Amerikai anzix
TELEVÍZÓ
• Gambetti Giacomo: Pártok, csatornák, jogszabályok Az olasz televízió
KÖNYV
• Beke László: „...Van saját Moholy-Nagy örökségünk”
• Máriássy Judit: Filmszínészek?
• Bádonfai Gábor: Olasz kismonográfia – magyar rendezőről
POSTA
• N. N.: Olvasói levél – Szerkesztői válasz

bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez

DVD

Leszbikus vámpírok gyilkosai

Varga Zoltán

Lesbian Vampire Killers – brit, 2009. Rendezte: Phil Claydon. Szereplők: Paul McGann, James Corden, MyAnna Buring. Forgalmazó: Budapest Film. 89 perc.

Ha összegyűjtenénk a legabszurdabb, mégis nézőfogónak szánt filmcímeket, a Leszbikus vámpírok gyilkosai biztosan az élvonalban végezné. A gombhoz a kabátot elve alapján a forgatókönyvírók előbb csupán a legeszementebb címre pályáztak, s csak ezután szőttek köré sztorit. A Leszbikus vámpírok gyilkosai nemcsak általában a vámpírfilmek paródiája, hanem ezen belül a Carmilla-történet, illetve más csábító vámpírlányokra építő leszbikus vámpírfilmeké, amelyek főleg a hetvenes években Európájában számítottak divatosnak (A vámpír szeretők; Vámpírok – Drakula lányai). Ennek ismerete azonban alig tesz hozzá a filmhez – bár Carmilla alakját nyíltan fölhasználja, a forrással (és a cím sugallatával) ellentétben szűköldödik erotikában. Inkább az angol horrorparódiák és más vámpírvígjátékok táborában érdemes üdvözölni a két női társaságra vágyó fiatalember akciódús vidéki túráját, melynek során botcsinálta, ám ígéretes vámpírvadászokká avanzsálnak. A vígjátéki hatások egyik motorja a főszereplő komikusduó tahóbb és gyávább tagja, a másik pedig a jól ismert vámpírfilmes hagyományok és elcsépelt elemek kifigurázása. A Leszbikus vámpírok gyilkosai mégsem pusztán a komikus réteg miatt érdemel figyelmet, hanem vizuális próbálkozása okán is: ha fő helyszíne, az éjszakai, félhomályos sűrű, sötét erdő megjelenítésében nem is versenyezhet Bava, Raimi vagy Burton munkáival, tagadhatatlanul atmoszférikus képi világot hoz létre, melyet képregényszerű vizuális eszközökkel, illetve egyes mozgások lassításának és gyorsításának kombinációjával tesz idézőjelessé.