KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Báthory – A legenda másik arca

Schreiber András

Bathory­ – szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai, 2008. Rendezte és írta: Juraj Jakubisko. Kép: Ján Duris. Zene: Simon Boswell. Szereplők: Anna Friel (Báthory Erzsébet), Karel Roden (Thurzó György), Hans Matheson (Caravaggio), Vincent Regan (Nádasdy), Franco Nero (Mátyás király). Gyártó: Eurofilm Stúdió / Film and Music Entertainment / Jakubisko Film Slovakia. Forgalmazó: ?????. Feliratos. 138 perc.

Bár a nyolcvanas évek óta óvatosabb történészek leszámolnának a Báthory Erzsébetet övező legendával, és mintegy rehabilitálva a grófnőt koncepciós per áldozataként tüntetik fel, a közhiedelemben Báthory továbbra is női Drakulaként él tovább, aki vezeti a Guinness gyilkosnő-toplistáját. A filmtörténet hasonlóképp a vérben tocsogó mítoszt ápolja: a Hammer-klasszikustól (Countess Drakula) Julie Delpy A grófnőjéig a csejtei várúrnő mozgóképes alakja elsősorban mint örök fiatalságra áhitozó szadista (szex)ragadozó jelenik meg. Félig-meddig a filmes rehabilitációt hivatott elvégezni Juraj Jakubisko opusza: a szlovák rendezőnél Báthory Erzsébet mások kapzsiságának (és a visszautasított birtokszomszéd, Thurzó nádor bosszújának) áldozata, sőt a rendező a Báthory-legenda részleteire (a vérben fürdéstől a vár udvarában elásott holttestekig) is igyekszik logikus magyarázatot adni.

Ugyanakkor a Báthory érdekes fantázia-adalékokkal is színezi az áldozat történetét – például a leszbikus vonzalmat felváltja a férfiszerelmet pártoló Caravaggióval folytatott románc. S bár a történeti hűség kedvéért Jakubisko a három részre osztottBáthory alcíméül a grófnő életének három meghatározó alakját választotta, és ezek között Caravaggio nem szerepel (helyette: a férj Nádasdy Ferenc, a fiatalság titkát ismerő Darvulia javasasszony, és Báthory veszét okozó Thurzó György), a barokk festő művészete meghatározó a film képi világát illetően – legalábbis ami a várudvaron belüli jelenteket illeti. A forgatókönyvíró-rendező Jakubisko lassan kibontakozó, és a korrektségbe gyakorta belesüppedő történelmi tablójához az operatőr Ján Duris kifejezetten meleg színeket kevert, hogy a gyógynövényektől vörösre festett kádvíz valóban patakvérnek tűnjék. Hiába azonban a szépen ívelt történet, a fehér foltok fantáziadús befedése, Jakubisko eleve vesztett helyzetből indult – egy mélyen rögzült mítosz esetében a szerecsenmosdatásnál mindig csalogatóbb a borzongás pikantériája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10077