KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Végrehajtók

Sepsi László

Repo Men – amerikai, 2009. Rendezte: Miguel Sapochnik. Szereplők: Jude Law, Forest Whitaker, Liev Schreiber. Forgalmazó: Universal. 115 perc.

 

Az Eric Garcia (Trükkös fiúk) regényéből készült Végrehajtók újabb bivalyerős disztópia, amely a Daybreakers – A vámpírok korának víziójához hasonlóan egyetlen központi metaforában (mesterséges testrészek törlesztési részletei miatt eladósodott fogyasztók levadászása) találja meg a gazdasági világválság tömegfilmes leképezésének lehetőségét. Habár a rendszerrel szembekerülő „repo man” története a regényeredetihez képest számos változtatáson ment keresztül – az író közreműködésével készült forgatókönyv kiegyenesítgeti a fragmentált kronológiát, teljes egészében elhagyja a főhős jellemrajzának szempontjából központi szerepet játszó háborús élmények párhuzamos cselekményszálát és az eredeti sötét noir-romantikában úszó zárlatát jóval cinikusabb csattanóra cseréli –, a szükségszerű egyszerűsítések ellenére a Végrehajtók filmverzióban sem barátságosabb látomás Garcia zaklatott prózájánál. Az említett vámpírdisztópia forradalmi hevületével szemben a Végrehajtók egyik verzióban sem kecsegtet valódi feloldozással: a 451 Fahrenheitet, Gilliam Brazilját, és ezek további leszármazottait idéző cselekményséma mind a regényben, mind pedig a filmben a modern disztópiák (Szép új világ; 1984) elemi keserűségét torzítja elviselhető mértékűvé egy-egy posztmodern csavarral, de az távol áll tőlük, hogy a rendszer megváltoztathatóságát akár csak egy pillanatra is komolyan fontolóra vegyék. Miguel Sapochnik filmje egy ponton képes a regény ötletességét is felülmúlni: a „blokkolás” fogalmán keresztül a szexualitást, a fogyasztást és az eltárgyiasodást egyetlen motívumban közös nevezőre hozó, az eredetiben nem szereplő kulcsjelenet az egyik legszebb szimbolikus képsor, amely társadalomkritika címén manapság vászonra került – és amely bőven kárpótol a főhős jellemének leegyszerűsítéséért.

Extrák: Audiókommentár a rendezővel és a forgatókönyvírókkal; két kisfilm; kimaradt jelenetek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10351