KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Babák – Az első év

Szabó Noémi

Bébé(s) – francia, 2010. Rendezte: Thomas Balmes. Kép: Jérôme Alméras, Frazer Bradshaw, Steeven Petitteville. Zene: Bruno Coulais. Szereplők: Bayar, Hattie, Mari, Ponijao. Gyártó: Canal+. Forgalmazó: Budapest Film. 79 perc.

 

Ha a film plakátján látható mosolyalbum nem lenne elég informatív, a tagline – „Mindenki szereti a babákat!” – sokat elárul a ránk váró élményről. Ugyanis a babákat, ha nem is mindenki, de a gyermekáldás előtt és után álló nők abszolút fizetőképes csoportja egészen biztosan szereti, főleg, ha a helyes kis csecsemőkről készült felvételeknek egzotikus tájak szolgáltatnak hátteret; a Babák pedig éppen ezzel az élménnyel kecsegtet, így hamar megtalálja közönségét.

A fenti külsőségeken túl a Babák nem túlzottan értékes vagy érdekes: érdemi mondanivalója kimerül a különböző földrészek lakóival összefüggő sztereotípiák egymással való ütköztetésében, és az ebből levont tanulságok a párhuzamos szerkesztésmód következtében mindenki számára érthetővé válnak, annak ellenére is, hogy szóbeli kommentárokkal Thomas Balmes filmje egyetlen alkalommal sem él. Így célközönsége egyrészt megnyugszik, hogy képes megfejteni egy párbeszédet nem tartalmazó filmet, másrészt szabadon ítélkezhet mások nevelési szokásain, ami szintén erősíti önmagába vetett hitét. Ezáltal a produkció valódi piaci értéke a nézőben keltett diadalérzettel egyenlő; ebből a szempontból pedig úgy működik, mint a bulvárlapok, kibeszélőshow-k és presztízselőadások placebója, aminek köszönhetően a Babák a dokumentumfilm műfajához képest kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot. Javára írható, hogy a forgatás nehézségeit vállaló négy család jelentős anyagi támogatást kapott, így a nehezebb sorsú mongol és afrikai kisbaba az eddigieknél sokkal megnyugtatóbb körülmények között élheti le élete következő pár évét; az pedig már csak hab a tortán, hogy erről a négy kisgyerekről készült a világ legprofibb home video-ja, amelyet valószínűleg még az esküvőjük napján is levetítenek majd lelkes szüleik – hogy ezt ők pozitív, vagy negatív élményként élik-e majd meg, döntse el a jövő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10361