KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sodrásban

Czirják Pál

Magyar, 1963. Rendezte: Gaál István. Szereplők: Csikós Sándor, Kozák András, Drahota Andrea, Moór Marianna, Zsipi Istvánné. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 81 perc.

Gaál István 1963-as alkotása mérföldkő a magyar filmművészetben. A rendező debütáló filmje egyúttal a hazai mozgókép egy új generációjának pályára lépését és ezzel a magyar újhullám elindulását is jelentette. Gaál nem kevesebbre tett kísérletet, mint hogy szerves egységbe foglalja az archaikus motívumvilágot és az avantgárd formakultúrát, a sajátosan helyit és az egyetemes érvényűt. És mert vállalását sikerrel teljesítette, filmje a hazai modernizmusnak is lendületet adott. A Sodrásban egyfelől – nemzedéki helyzeténél fogva – az Álmodozások kora (Szabó István, 1964), a Gyerekbetegségek (Kardos FerencRózsa János, 1965), a Tízezer nap (Kósa Ferenc, 1965), a Feldobott kő (Sára Sándor, 1968) társa; másfelől sokat hordoz magában abból a formatudatosságból és morális felelősségvállalásból, amely Jancsó vagy Kovács filmjeit jellemzi.

A nyári szünidejük utolsó napjait a Tiszánál töltő fiatalok köré szerveződő cselekmény dramaturgiai gyújtópontja az egyik fiú véletlen halála, amely a többieket önvizsgálatra, kapcsolataik, addigi életük átértékelésére készteti. A Sodrásban így a felnőtté válás eltérő útjainak térképét adja; a történet letisztultsága ugyanakkor igen expresszív, a magyar filmművészetben újszerű formanyelvvel párosul, amely a kamerakezelésben és a vágásban mutatkozik meg. A képkomponálás, a kameramozgások megtervezése, a beállítások asszociatív és ritmikai rendje a filmet vágóként is jegyző Gaál és az itt operatőrként dolgozó Sára sokéves együttgondolkodásának eredménye. Éppen ezt a közös utat érzékelteti a lemezen szereplő két további rövidfilm is. Az 1957-ben készült Pályamunkások avantgárd indíttatású kísérlet, a kisfilmes forma hazai történetének egyik kulcsműve; az 1962-es Tisza – Őszi vázlatok már a Sodrásban közvetlen előtanulmánya, motívumkeresése.

A hazai DVD-kiadás régi adósságát törleszti a Magyar Nemzeti Filmarchívum a Sodrásban megjelentetésével. Nem csupán a magyar újhullám felmutatása szempontjából hiánypótló ez a munka, hanem a rendezői életmű felől nézve is. Gaál Istvántól korábban csak a Bartók Béláról készített tévéfilm, a Gyökerek (1997–2000) jelent meg korongon; játékfilmjei közül azonban ez az első, amely hozzáférhetővé válik. Talán egyszer követhetik majd e filmet a pálya más darabjai is, a Zöldár (1965), a Magasiskola (1970), a Holt vidék (1971). Gaál gondolkodásmódja változatlanul eleven hatású, ezt legutóbb épp egy elsőfilm, Nagy Viktor Oszkár 2009-es Apaföldje is szépen jelezte.

Extrák: Rövidfilmek (Pályamunkások; Tisza – Őszi vázlatok); beszélgetés az alkotókkal; audiókommentár; képgaléria. A filmen angol felirat is található.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10513