KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mágnás Miska

Czirják Pál

Magyar, 1948. Rendezte: Keleti Márton. Szereplők: Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Gobbi Hilda. 83 perc.Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum.

Keleti Márton alighanem a II. világháború utáni magyar filmgyártás legsikeresebb rendezõje. Alkotásai közül húsznál is több büszkélkedhet milliós nézõszámmal, és a Mágnás Miska e sorban is a legelsõ. Az 1948-ban forgatott, 1949 februárjában bemutatott operettfilm ráadásul nem csupán a rendezõ, hanem a magyar film egésze szempontjából is listavezetõ: versenytársait messze megelõzve a legnézettebb hazai munka.

Mi lehetett a siker titka? Keleti egyfelõl biztos kézzel választott alapanyagot. A színpadi mû már néhány évtizeddel korábban, a magyar zenés színjátszás fellendülésének idõszakában nagy népszerûségre tett szert. Az 1916-os budapesti premiertõl kezdve rendkívüli lelkesedés övezte, a fõvárosi bemutatót vidéki és külföldi elõadások követték, Korda Sándor rendezésében csakhamar elkészült az elsõ filmes feldolgozás is. A húszas évektõl a darab háttérbe szorult – elsõsorban politikai okokból, mivel története a tekintélyelvûség és az arisztokrata világ csattanós, maró gúnyrajzát adta. Dallamaira viszont még akkor is sokan emlékeztek, amikor már évek óta egyetlen társulat sem adta elõ. Keleti pedig a rá jellemzõ jó érzékkel találta meg azt a pillanatot, amikor az operett – kis igazításokkal – újra idõszerûvé vált.

A Mágnás Miska kimagasló sikerének másik fontos tényezõje minden bizonnyal a kivitelezés igényessége volt. Bakonyi Károly és Gábor Andor operettjét Keleti számára Békeffy István írta filmre, Szirmai Albert eredeti zenéjét Fényes Szabolcs dolgozta át, a kamera mögött pedig Eiben István állt. Mindannyian szakmájuk legtapasztaltabb képviselõinek számítottak. A darab szerepeit – ideértve a mellékfigurák egy részét is – a korszak népszerû színészei formálták meg. A díszletezés és a kosztümök gazdagsága ugyancsak emelte a produkció minõségét. Keleti a megfelelõen kiválasztott alapmûbõl színvonalas, korszerû szórakoztató darabot hozott létre, amely ugyan egyes motívumaiban már megelõlegezte a késõbbi termelési operetteket, azonban többé-kevésbé még el tudta kerülni azok erõltetett, hamis megoldásait, dramaturgiai sutaságait.

Extrák: a felújított kép és hang mellett a kiadvány két extrát is kínál: egy válogatást aMágnás Miska groteszk humorát meghatározó Latabár testvérek további komikus számaiból, másrészt egy közel félórás keletkezéstörténeti összeállítást, amely ideális bevezetést nyújt a filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10730