KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Thor

Kovács Marcell

Thor – amerikai, 2011. Rendezte: Kenneth Branagh. Írta: Mark Protosevich történetéből Ashley Egward Miller, Zack Stentz és Don Payne. Kép: Haris Zambarloukos. Zene: Patrick Doyle. Szereplők: Chris Hemsworth (Thor), Anthony Hopkins (Odin), Natalie Portman (Jane Foster), Tom Hiddleston (Loki), Stellan Skarsgard (Andrews). Gyártó: Paramount Pictures / Marvel Entertainment / Marvel Studios. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Szinkronizált. 114 perc.

Aki Vasember vagy Zöld darázs kalandjait túlságosan földhözragadtnak találta, most Thorral vigasztalódhat. A nagy Odin fia három világ között ingázik, otthona a csillogó sztaniolba csomagolt Asgard, a népét fenyegető jégóriások ellen sötét, fagyos alvilágban csatázik, és nálunk is megfordul persze, ide száműzi apja büntetésül felelőtlen harciasságáért. Az isteni ereje révén rendhagyó, mitikus szuperhőst a hatvanas évek elején vérfrissítésnek szánta Stan Lee a Marvel tudományos-fantasztikus eredetű szuperhőseinek csapatába, és a filmváltozat alkotói is igyekeznek újat mondani az egy kaptafára készült képregénymoziktól fásult nézőnek. Egy shakespeare-i királydráma előadása lehetett az elképzelés a Flash Gordon és A Gyűrűk Ura díszleteiben, megvalósítani azonban csak félig-meddig sikerült. A Thort is ugyanaz a blockbuster-betegség gyötri, mint megannyi hasonszőrű képregényfilm-társát. Mindenkinek akar nyújtani valamit, ezért van benne akció, dráma, románc, humor és fantasy – a korhatárszempontokra tekintettel mindenből mértékkel. Csak saját karakterre nem futotta az alkotóktól, az újszerű motívumok ráaggatott cicomaként fityegnek a feszes szuperhősgúnyán, Kenneth Branagh rendező Bryan Singer-üzemmódban mondja fel a leckét, jó ritmusban, szórakoztatóan meséli el a pörölyt lóbáló szőke adonisz történetét, de semmi emlékezeteset nem produkál.

Milyen jó lett volna pedig, ha Branagh saját Shakespeare-filmjeinek szellemében közelít a témához, és egy méltóságteljesen lomha tempójú drámával rukkol elő, tele veretes mondatokat szavaló, szúrós tekintetű szereplővel. A képregényfilm az évszázad új mozis műfaja, csak remélni lehet, hogy a producerek idővel a szabálytalan, meglepő feldolgozásokban is látnak majd fantáziát. A Marvel filmes részlege az X-Men és a Fantasztikus négyes után újabb szuperhős-különítményt készül a világra szabadítani. Vasember, Thor és Amerika kapitány a Bosszúállókban egyesítik majd erőiket, újabb és újabb mozis-konzolos-képregényes termékek előállítására adva lehetőséget. Bizakodjunk, a Thor harmadik részét már hátha a Farrelly-fivérek jegyzik majd, vagy Lars von Trier.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10749