KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az embervadász

Kovács Marcell

Manhunter – amerikai, 1986. Rendezte: Michael Mann. Szereplők: William L. Petersen, Kim Greist, Joan Allen. Forgalmazó: Mirax. 117 perc.

Amikor Graham nyomozó felkeresi hófehér cellájában Hannibal Lecktort (ebben a filmben nem Lecter), a párbeszéd alatt a szereplők arcát váltogató kép Grahamet is rácsok mögött láttatja, a pszichopata sorozatgyilkos tükörképeként. Michael Mann remekművének központi témája az a rettenetes felismerés, ahogy a gyilkost hajszoló nyomozó felfedezi a saját magában rejtőző szörnyeteget. Grahamnek profilozóként azonosulnia kell a gyilkossal, az áldozatok fotóit és családi videóit bámulja, a képek alapján igyekszik megismerni a gyilkos személyiségét. Mann bravúrosan vonja be a nézőt ebbe a folyamatba. Az erősen stilizált képi világ, a hirtelen vágások, a vakító színek és a fenyegetően morajló szintetizátorzene (Iron Butterfly) beszippant a film valóságába. Az érzékszervi receptorok megbolondulnak, a bizarr állatkórházi jelenetben az alvó tigrist simogató kéz látványának hatására szinte érezzük a selymes szőr tapintását és a vadállat leheletének melegét.

Az embervadásznak négyféle kópiája elérhető a nemzetközi dvd/Blue-ray forgalmazásban, ezek hosszban alig párperces eltérést mutatnak, fontos és kevésbé fontos rövid jelenetekben különböznek. A most megjelent változat megegyezik a hét évvel ezelőtti hazai kiadással (Petersen magyar hangja a Helyszínelőkben is hallható Forgács Péter). Aki teheti, őrizze meg a mozikópiával azonos régi tévés, videós verziót (Sörös Sándor szinkronjával). A most megjelent változat tompít a film élén, tartalmaz ugyanis egy lényeges plusz-jelenetet, amelyben Graham a feleségével kapcsolatuk fontosságáról elmélkedik a szállodában, és ezzel a film a normalitás felé húz. Kimaradt viszont a nyomozó zavart lelkivilágának megértéséhez kulcsfontosságú monológ a gyilkos iránt érzett szimpátiájáról („Gyerekkorában kezdődött… Vérzik a szívem azért a gyerekért, valaki szörnyeteget csinált belőle”). A borítókép becsapós, a gyilkos mellkasnyi Vörös sárkány-tetoválását Mann túl harsánynak találta, és az utolsó pillanatban minden felbukkanását kiirtotta a filmből, ennek ellenére sok külföldi kiadás is ezt a képet szerepelteti a dobozon. Az viszont kifejezetten a hazai forgalmazó trehánysága, hogy az ismertető szöveg Fogtündért emleget, holott ebben a változatban a magyar szöveg Csorbafogúnak nevezi a gyilkost.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11131