KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Asszonyok kútja

Barkóczi Janka

La source des femmes – belga-olasz-francia, 2011. Rendezte: Radu Mihăileanu. Írta: Alain-Michel Blanc, Radu Mihăileanu. Kép: Glynn Speeckaert. Zene: Armand Amar. Szereplők: Hafsia Herzi (Loubna Esmeralda), Hiam Abbass (Fatima), Leila Bekhti (Leila), Saleh Bakri (Sami). Gyártó: Canal+ / CinéCinéma. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 135 perc.

Az Atlasz-hegység vadregényes völgyeinek egyikében szerényen bújik meg a kis arab falu. Ez az a hely, ahol valóban nem csak puszta frázis, ha azt mondják, megállt az idő. Hogy térerő csak a vályogház udvarának mértani közepén fogható és az esti vacsorát kizárólag a homlokra erősített bányászlámpa fényénél lehet elkölteni, még elviselhető lenne, de hogy az ivóvizet is kilométerekről kell hordani, az már több a soknál. Mivel pedig a mosás-főzés-takarítás, azaz a vízigényes tevékenységek jelentősebbik hányada a háztartás nemes feladatköréhez tartozik, a víz szállítása értelemszerűen a közösség asszonyaira marad. Nem csodálkozhatunk hát azon, ha az évszázadok óta vödröket cipelő nőknél egy ponton elszakad a cérna, és férjeiktől a modern igényeket kielégítő vízvezeték haladéktalan megépítését követelik. Egyszerű kívánságuk azonban a patriarchális hagyományokhoz szigorúan ragaszkodó település férfi lakossága körében vad felháborodást kelt, így a meggyőzés egyéb eszközeihez kénytelenek folyamodni: egy merész ötlettől vezérelve „szerelmi-sztrájkba” kezdenek, azaz a kérdés megoldásáig kerek-perec kiutasítják hitveseiket az ágyukból.

A Franciaországban élő Radu Mihaileanu könnyed meséjének legnagyobb értéke, hogy már-már valamiféle észak-afrikai néprajzi tanulmánynak is beillik. Tradicionális viseletek, népdalok, bennszülött szokások lelkes bemutatása teszi színesebbé az amúgy meglehetősen lapos történetet. A szép tájon kívül pedig talán a filmben felvonultatott neves női színésznők sora kárpótol leginkább a szemérmetlen gyarmatosító nézőpontért, hiszen Hiam Abbasstól Leïla Bekhtiig felvonul itt az arab származású művésznők színe és virága.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11263