KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Augusztus Oklahomában

Vajda Judit

August: Osage County – amerikai, 2013. Rendezte: John Wells. Írta: Tracy Letts. Kép: Adriano Goldman. Zene: Gustavo Santaolalla. Szereplők: Meryl Streep (Violet), Julia Roberts (Barbara), Julianne Nicholson (Ivy), Ewan McGregor (Bill), Juliette Lewis (Karen). Gyártó: Jean Doumanian Productions. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 130 perc.

A Gyilkos Joe után Tracy Letts újabb darabját adaptálták vászonra: a magyar színházakban is játszott Augusztus Oklahomában szintén a „család ellen nincs orvosság” témára adott variáció, s habár elsőre posztmodernül kevert műfajú dramedynek tűnik, az előbbi adaptációhoz hasonlóan több ponton is fekete komédiába torkollik. A saját korábbi művön kívül azonban a dráma némely motívumaival az olyan klasszikusokra is emlékeztet, mint a Hosszú út az éjszakába Eugene O’Neilltől (alkoholista apa, drogfüggő anya, problémás gyerekek) vagy Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőnje (családi dzsembori kipattanó titkokkal), csak eleinte sokkal könnyedebb a hangvétel – hogy a végére szinte észrevétlenül váljon mind komorabbá a tónus.

Annak ellenére, hogy az Augusztus Oklahomábannak az eredeti szerző maga írta a forgatókönyvét, nem egy túlbeszélt, statikus, „lefényképezett színház” jellegű produkció született. Az alkotók egyrészt több külső helyszín beiktatásával törnek ki a négy fal közül (egy patinás középnyugati családi ház a fő helyszín), másrészt olyan szép vizuális megoldásokkal vonják el a figyelmet a szózuhatagról, mint egy három osztatú tükör elhelyezése a háttérben vagy egy gyönyörűen fényképezett madárraj. A mű ráadásul – szövegcentrikussága ellenére – saját magába kódolva is rejt némi dinamizmust, hiszen a játékidő nagy részében az egyik kulcsfigura, a gyógyszerfüggő, gyógyulófélben lévő rákos mátriárka kiszámíthatatlansága diktálja a ritmust. Abban viszont teljes mértékben követi a film a drámaadaptációk hagyományát, hogy remekebbnél remekebb színészi alakításokra ad lehetőséget, mellyel természetesen élnek is a rutinos játszók. Ennek köszönhetően az ismerős és már sokszor tárgyalt témák („a rokonság eltéphetetlen kötelék”; „a család olyan csapda, amiből nincs menekvés”) ezúttal is megrázó erővel kavarják fel a nézőt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11637