KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Tisztelt Szerkesztőség!

Forgács Péter

 

Jeles András olvasói leveléhez szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot.

 

„…Már a régi görögök is ismerték a bőrt”

Karinthy Frigyes

 

Tizenkét éve dolgozom együtt Szemző Tibor zeneszerzővel különböző film és performance művekben, foglalkozom a szöveg, a zene és a kép összefüggéseivel. Ennek egyik, számomra jelentős vonulatát az eddig 11 darabból álló Privát Magyarország sorozat jelenti.

Erre a sorozatra igen nagy hatással volt – természetesen a teljesség igénye nélkül – Bódy Gábor–Tímár Péter Privát történelem (1978) című munkája és Kardos Sándor Horus Archívuma. Sokat köszönhetek Erdély Miklós Partita, Szentjóby Tamás Kentaur című filmjeinek és Halász Péter Dohány utcai szobaszínházának. Bob Ashley Videó Operája és Philippe Glass Einstein on the Beach című operája (Bob Wilson rendezésében) és Steve Reich, Kurtág György, a Talking Heads és Lou Reed zenéi voltak meghatározóak számomra.

Nem szeretnék megfeledkezni a 180-as kortárs zene csoportról sem, amelyben 1979-től működtem közre mint narrátor.

Egyúttal szeretnék köszönetet mondani – ismét a teljesség igénye nélkül – azoknak a személyeknek, akik termékeny gondolataikkal segítették a Privát Magyarország sorozatot az évek során: Bereményi Géza, Ferenczi Gábor, Forgách András, Kiss Dezső, Kornis Mihály, Peternák Miklós, Révész Márta és Albert Wulffers.

Végül szeretném megjegyezni, hogy Jeles András leveléből egyáltalán nem derül ki, hogy az Álombrigád című film zeneszerzője Darvas Ferenc, továbbá A mosoly birodalmának zeneszerzője Melis László és nem Szemző Tibor volt. Az említett szerzők zenei világa annyira eltérő Szemzőétől, hogy felmerül a kérdés, vajon az olvasói levél írója egyáltalán látta-e Az örvényt? Amennyiben említett zeneszerzők munkái és filmes vagy színházi alkalmazásuk közt van egyáltalán hasonlóság, azok gyökere a közös európai kulturális örökségben keresendő.

 

Üdvözlettel:

Forgács Péter


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1677