KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Furfangos gályarabok

Tamás Amaryllis

 

Tasz áldisz háj baxtále, romale! Legyünk áldottak és szerencsések, cigányok! Mintha ezzel az invokációval, a szerencseosztó kegyéért való fohászkodással bocsátotta volna útnak a hetvenes éveit taposó Mario Monicelli csavargókról, cigányokról szóló, vérbő történetét. Okos, józan emberséggel meséli sehonnai életformára kényszerült hőseinek elementáris szabadságvágyát. A kivetettségből fakadó nyomorúság, kiszolgáltatottság ellenére derűvel szemlélt teljes és egyszeri életsorsokat ugyanazzal a meleg szeretettel ábrázolja, mint a magyar televízióban nemrég bemutatott Kutyaéletben (1950), vagy az 1988-ban forgalmazott Reméljük, lány lesz (1986) című alkotásában. Szatirikus tragikomédiája nem mentes az öngúnytól és némi morbiditástól sem, amikor határozott, erős színekkel megrajzolja a Nagy Társadalom kérlelhetetlen törvényeinek és a gettó-, illetve kocsmakultúra spontaneitásának összeütközéseit. Ebben a legrangosabb olasz színészek segítik, Gassmanntól Manfrediig. Esztétikai rangra emelt ördögi feleselése nem pusztán kalandfilm, annál több; s legkevésbé cigány folklór.

Valamikor a mesélni tudás a tehetség elismert védjegye volt. A nagy mesemondók, – e film is bizonyíték rá, – máig élnek. Te ná múle zs’agyesz trájin. Ha nem haltak meg, máig élnek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/08 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4410