KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Kedves Olvasó!

A szerkesztőség

 

Ünnepi számot tart kezében. A „nagyalakú” Filmvilág, az elmúlt évtizedekben gyakran el-parentált, de újból és újból feltámadó folyóirat, a vidám túlélő, most, 2019 szeptemberében negyven éves.

Bármennyire tisztelettel viseltetünk is lapunk múltja iránt, alig rejthetjük el mosolygásunkat a ma már ne tagadjuk, sokszor naivnak tetsző képzelgések fölött, amellyel a folyóirat húsz éves jubileumán, 1999 szeptemberében megjelentetett jövendölések fürkészték az elkövetkezendő húsz esztendő, vagyis a mi jelenünk titkait. Persze, tudjuk, az időben előbbre tartók mindig igaztalan fölényt érezhetnek a múltbeli jóslatok valóságtartalmát illetően, elődeink is triumfáltak az ő elődeik fölött, a történelem sem más, mint e triumfálások láncolata, mégis, vesszük magunknak a bátorságot, hogy néhány archív cikk közzétételével megosszuk olvasóinkkal ezt az élményt. Önökre bízzuk, vessék össze tapasztalataikkal a képzelet játékait.

Az 1999-es szeptemberi szám szerkesztői bizonyosak voltak benne, hogy a jövő a digitális mozgókép és a virtuális szórakozásjegyében telik majd, de azt például nem sejthették, hogy a mindenható szimulakrum uralma hamarosan pünkösdi királyságnak bizonyul, s csak sokéves áramszünet után lehet újra elektronikus képben gondolkodni. Remélték, hogy a Filmvilág húsz év múlva is létezik majd, de azt nem tudhatták, hogy 2009-ben a nyelvőrség elől kell bujkálniuk, ósdi írógépen kopogva ki a szabad szellem S.O.S jeleit. Ismerték ugyan korábbról a hivatal packázásait, később a kiszolgáltatottságot a pénz diktátumának, de ilyen viszontagság lehetősége meg sem fordult fejükben.

Ma már nehéz rekonstruálni, miként alakult végül kedvezően a Filmvilág sorsa. Mindenféle szóbeszéd kering arról, hogy egy manausi kaucsukkereskedő a Filmvilág javára végrendelkezett, mások esküsznek, hogy 2011-ben a lap az első és egyben utolsó Monte Carlo-i szerencsejátékfilm-fesztiválra akkreditált kritikusa nyerő szisztémával érkezett. Ki tudja. Mindenesetre örömteli tény, hogy a Filmvilág Alapítvány jelenlegi, 2019-es anyagi helyzete megengedi, hogy a magyar filmgyártás bőkezű mecénása lehessen.

Kedves Olvasó! Kérjük, fogadja jubileumi összeállításunkat éppoly érdeklődéssel, mint amilyennel elődeink indultak el kalandos filmodisszeiájukra abban a barbár és veszedelmes korban, az idő meghódítása előtt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 02-03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4555