KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nemzet aranya

Köves Gábor

 

Kezdjük, mindjárt némi magyarázkodással. Merthogy itt mindjárt egy minden tekintetben szokványos blődség méltatása következik. Egy innen-onnan összelopkodott, szabvány matiné-mozié, ami épphogy csak megfelel az unaloműzés minimál-programjának De mégiscsak megfelel, és ez a fő, no meg az, hogy ha már abban a kétes szerencsében részesültünk, hogy másfél órát az életünkből  Nicolas Cage akcióhős-polihisztor-kincsvadász társaságában kell eltöltenünk, aki a Templomos Lovagok kincse után nyomoz egy Chase Abigail (!) névre hallgató akadémikus-szépségkirálynő társaságában, legalább nem egy eszét-vesztett kliprendező ámokfutását kell végigszenvednünk. Ha úgy tetszik, olyan öregfiúsan, inkább derűs, mint komolytalan természetességgel oldódnak meg filmünkben a talányok, megnyugtató, hogy senki sem akarja hirtelen feltalálni a spanyolviaszt, ami nagyon is helyénvaló, hisz a megbízás nem is erre, hanem másfél órányi, sötétben eltöltött vidámparki attrakcióra szólt. Kutyából persze nem lesz szalonna, s azok a megveszekedett cinikusok, akik már tinédzserként is kikérték maguknak a spielbergi maszlagot, s sértetten vonultak ki a gyerekszobából, amikor a Goonies kincskereső gyerekcsordája rátalált a mesés kincseket rejtő kalózhajóra, bizonyára nehezen fogják elviselni Hollywood e legújabb invencióját, mely a Templomos Lovagok kincsének legendáját az Alapító Atyák titkos szövetségével köti össze, s nem rest az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot is gyanúba keverni.  Ez a film természetesen azoknak készült, akik nem tartják halálos bűnnek, ha a történelemkönyvek vastagon szedett tényanyagába itt-ott belecsúszik néha némi kalandor-ponyva. Dan Brown bestsellereinek népszerűségét nézve, úgy tűnik, ők, jobban mondva mi vagyunk többségben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4818