KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mennyei királyság

Vízer Balázs

 

A Mennyei királyság érdemtelenül hamar fog eltűnni a süllyesztőben, két okból is. Ezek közül a kevésbé fontos, hogy különösebb hírverés nélkül bukkant fel, a döntő azonban az, hogy nincs kellő mélysége, amit pedig mondani akarna a korról, az egyáltalán nem illik a történethez – így az javarészt érdektelen marad.

Pedig a Mennyei királyság mást érdemelt volna, kicsit több figyelemmel és érzéssel nagyon jó filmet lehetett volna csinálni belőle. A patkolókovácsból pár hét alatt a jeruzsálemi latin királyság vezérévé váló fiatal Balian történetében minden elem ott van egy igazi hősi eposzhoz, csak éppen az egésznek semmilyen mélysége nincsen. Hősünk gáncstalan lovag, született vezér, nem csoda, hogy a szentföldre érkezve akarata ellenére olyan karriert fut be, hogy ő maga is beleszédül, pedig nem akart mást, mint kis termékeny földterületet és lelkének nyugalmát. A gaz templomosok azonban olyan háborút szítanak a békés muszlimok ellen, amit nem lehet megnyerni, Balian célja tehát a tisztes vereség és a dicső kivonulás lesz. Nehéz dolog nem rögtön Irakra asszociálni!

Látszik, hogy Ridley Scott most teljesen otthon van a gyönyörűen fotózott, nagyléptékű akciójeleneteknél. De minden más össze lett csapva, Scott pedig olyan magasságokba emeli különben szimpatikus főhősét, hogy közben sem időnk, sem lehetőségünk nincs rá, hogy megismerhessük, és ezáltal kicsit is érdekessé váljon, hogy mi történik vele. Különben tényleg szép és izgalmas mesét látunk, olyat, mint amilyeneket még a hatvanas években csináltak, persze azzal a politikailag korrekt, de szájbarágós csavarral, hogy néha a Jónak pont a Rossz oldalán kell egy másik Jó ellen küzdenie, mert akkor ilyen volt a világ, de most már okosabbak és demokratikusabbak vagyunk ahhoz, hogy mindezt átláthassuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8296