KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy botrány részletei

Csillag Márton

Notes on a Scandal – amerikai, 2006. Rendezte: Richard Eyre. Írta: Zoë Heller regényéből Patrick Marber. Kép: Chris Menges. Zene: Phillip Glass. Szereplők: Cate Blanchett (Sheba), Judi Dench (Barbara), Tom Georgeson (Ted), Michael Maloney (Sandy). Gyártó: DNA Film / Scott Rudin Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 102 perc.

 

A londoni német–zsidó emigráns családban felnőtt, jelenleg az Egyesült Államokban élő, tekintélyes New York-i lapokban publikáló Zoë Heller 2003-as sikerkönyve legalább akkora stílusbravúr, mint amekkora szerencse, hogy annak filmfeldolgozását egy elismert brit színházi rendezőre bízták. Igaz, Sir Richard Eyre 2001-ben már rendezett egy életrajzi filmdrámát a regényíró és filozófus Iris Murdoch különös szerelmi életéről (Iris – Egy csodálatos női elme), az Egy botrány részletei adaptációja mégis nagy, de végül sikerrel levezényelt feladat elé állította őt.

Heller könyve egy harmadik személy, az idős történelemtanár Barbara Covett (Judi Dench) naplóbejegyzései segítségével dokumentálja a gyönyörű és boldogtalan rajztanár Sheba Hart (Cate Blanchett) és a tizenöt éves diákfiú Steven Connelly (Andrew Simpson) viharos szexuális kapcsolatát. Eyre és a forgatókönyvíró Patrick Marber (Közelebb) azonban nemcsak narrátorként, de szereplőként is beemeli a történetbe Barbara karakterét, aki magányában testi-lelki barátnőre vágyik, és nem fukarkodik az eszközökben, hogy az időközben vele bizalmas viszonyba került Shebát elválassza családjától. A két nő barátsága tehát idővel – köszönhetően Sheba férje és családja iránti hűtlenségének, valamint Barbara akaratosságának – viharos és veszedelmes kapcsolattá alakul, melyet Eyre nem kamaraküzdelemként tálal, hanem feszesre vágott, mozgalmas szocio-drámaként: két korosztály, két társadalmi osztály, két értékrend és – nem utolsósorban – két csodálatos színésznő összecsapásaként.

Eyre furcsa thrillert rendezett, melyben egy látszólag ártalmatlan idős tanárnő mentális sorozatgyilkosként mozgatja a szálakat, miközben a szerencsésebb környezetből érkező, mégis megnyomorított fiatal szépség élete kártyavárként omlik össze az intrikák és társadalmi elvárások súlya alatt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/03 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8927