KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az idő urai

Kovács Marcell

Les Maîtres du temps – francia–magyar, 1982. Rendezte: René Laloux. Forgalmazó: Corner Film. 78 perc.

 

A Mátrix-sorozat, a Philip K. Dick-adaptációk és a filozofikus sci-fi animék korában az, hogy mi történik valahol egy távoli galaxisban, egyre kevésbé foglalkoztatja a tudományos-fantasztikus filmek alkotóit, az érdeklődés homlokterébe az emberi agy által generált virtuális valóságok labirintusa került. Negyedszázada azonban az efféle egyszerre izgalmas és ijesztő tudati játékok még különlegességnek számítottak, és Az idő urai nem csak a témaválasztásban, de a megvalósítás módjában is újdonságként hatott. Felnőtteknek (is) szóló egészestés sci-fi rajzfilm volt, igazi kuriózum abban az időben, ráadásul kicsit a miénk is, hiszen a Pannónia Filmstúdió műhelyében készült. Nem véletlenül vált nálunk egy generáció alapfilmjévé, aminek magyar DVD-megjelenése az idei év nagy eseménye.

A rendező, René Laloux A vad bolygó sikere és cannes-i különdíja után ismét a francia sci-fi író, Stefan Wull egyik történetét dolgozta fel, de Roland Topor helyett ezúttal a hasonlóan nagy formátumú, bár a magaskultúra köreiben kevésbé ünnepelt rajzművészt, Jean „Moebius” Giraud-t, a francia képregény nagymesterét kérte fel a figurák és a helyszínek megalkotására.

Az idő urai különleges élmény, álomszerű képekben fogalmazó, merengő hangulatú sci-fi mese az idegen bolygón magára maradó kisfiú és a segítségére siető mentőcsapat kalandjairól. A hagyományosnak tekinthető történet a film végi fordulat fényében azután új értelmet nyer, lírai tűnődéssé változik az élet és a halál körforgásáról, az idő kérlelhetetlen szigoráról.

Mai szemmel nézve a film talán még hatásosabb, de erényei mellett a hibái is látványosabbá váltak. A vagány embercsempész űrhajóparancsnok, a két mókás rezonőr figura és a címszereplők mesterséges bolygója egyaránt a Csillagok háborúja túlzott hatásáról árulkodik, a képi világ helyenként bántóan elnagyolt, és a befejezés logikája zavaros, minél többet rágódik rajta az ember, annál inkább. Ez utóbbiról azonban az egyre nehézkesebb felnőttkori gondolkodás is tehet. Mert ahogyan az egyik kísérő kisfilmben a fiatal francia újságíró is megjegyzi, érdekes módon gyerekfejjel az értelmezés semmiféle problémát nem jelentett.

Extrák: Kétlemezes, roppant igényes kiadás felirat-kommentárral, egyórás riportfilmmel a magyar rajzolók élményeiről, félórás werkfilmmel, Moebius storyboardjaival és az eredeti regény szerzőjével, Stefan Wullal készített interjúval.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9184