KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/július
• Gombár Csaba: Megjegyzések a politikai filmről?
• András László: A kecske mekegése Az áldozat
• Pilinszky János: A szabdesés logikája Kígyótojás
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Filmrulett Cannes
• N. N.: A cannes-i fesztivál díjai
• Zalán Vince: A filmvilág másik fele Taskent
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tökröm... Oberhausen

• Kardos Ferenc: Jegyzetlapok
• Kézdi-Kovács Zsolt: Technika és szorongás Alfred Hitchcock halálára
• N. N.: Alfred Hitchcock filmjei
• Bársony Éva: „Érezni a premier plant...” Riport a filmszínészképzésről
• Szász Péter: Ki ölte meg a Halált?
• Molnár Gál Péter: Humphrey Bogart, a leélő
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A sáska napja
• Koltai Ágnes: Előttem az élet
• Gervai András: Az autóstoppos
• Szendi Gábor: A férfi, aki szerette a nőket
• Koltai Ágnes: A varsói polgármester
• Bende Monika: Az autóbusz akció
• Harmat György: Félek
• Veress József: Az ötödik évszak
• Sólyom András: Júliusi találkozás
• Hegedűs Tibor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit?
• Fenyves Katalin: A Romeyke-ügy
• Kendrey János: Hintó géppuskával
• Loránd Gábor: Őrlődés
• Sólyom András: Picasso kalandjai
• Tótisz András: Karate – A legerősebbek
• Hegyi Gyula: Üzenetek a börtönből
• Kulcsár Mária: Vágyak idegenben
• Veress József: Evezz egyedül
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Ami jó, és ami nem Miskolc
• N. N.: Díjnyertesek Miskolc
• Csala Károly: A humor diadala München
• Sándor Iván: Ki itt a bálanya? Csurka István drámájának tévéváltozata
• Fábián László: Közösség és környezetformálás beszélgetés Nicolas Schöfferrel
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Ranódy-filmek a képernyőn
• Karcsai Kulcsár István: Elia Kazan-sorozat
KÖNYV
• Györffy Miklós: Godard, Herzog, Schroeter Egy nyugatnémet könyvsorozatból
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Szalad, szalad a filmcím... Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Bolesław Michałek és Rolf Richter

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mongol

Baski Sándor

Mongol – német-kazah-orosz, 2007. Rendezte: Szergej Bodrov. Írta: Szergej Bodrov és Arif Aliyev. Kép: Rogier Stoffers és Szergej Trofimov. Zene: Tuomas Kantelinen. Szereplők: Tadanobu Asano (Temüdzsin), Khulan Chuulun (Börte), Honglei Sun (Jamukha). Gyártó: Andreevsky Flag / Kinofabrika / Kinokompaniya CTB / X-Filme Creative Pool. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 126 perc.

 

Dzsingisz Kánnál alkalmasabb alanyt egy nemzeti kultuszhoz egyetlen nép sem kívánhatna magának, audiovizuális emlékművének építése azonban – jelentős mongol filmipar híján – külföldiekre hárul. A tavaly készült japán verzióban (The Blue Wolf) nem csak a szereplők japánok, de a dialógus is az, ehhez képest dicsérendő, hogy a német pénzből kazah földön forgatott és az orosz Szergej Bodrov által rendezett Mongolban az egyik főhőst és az epizodistákat is mongolok alakítják, mongol nyelven. A forgatókönyv azonban mintha egyenesen Hollywoodban íródott volna: Temüdzsin elsősorban nem katonai vezetőként, hanem szerelmes férfiként jelenik meg, aki imádott asszonyáért, Börtéért még háborút is hajlandó indítani. A leendő kán ráadásképpen soha nem ragadtatja magát kegyetlenkedésekre, csak akkor öl, ha muszáj, ellenségeinek pedig képes megbocsátani – gyanítható, hogy ha Dzsingisz Kán valóban ilyen nemes és érzékeny lélek lett volna, nem hogy a fél világot, de még saját hazáját sem hódítja meg. A Mongolból így aztán aligha kaphatunk hiteles képet a rettegett vezér életéről, egzotikus látványosságként viszont van annyira piacképes a produktum, mint Zhang Yi-mou exportra készülő CGI-eposzai közül bármelyik. A tájképek és a beállítások itt is meseszépek, a harcjelenetekben pedig ugyanolyan stílusosan spriccelnek az artériák, mint a modern vuhsziákban.

A kán fogadott testvérét alakító kínai Honglei Sun és a Börtét játszó amatőr mongol színésznő kellő átéléssel hozzák figuráikat, Tadanobu Asanónak viszont Temüdzsin szerepében – hosszú dialógusok híján – nincs más dolga, csak nézni, rejtélyesen és férfiasan egyszerre. Mindez olyannyira jól áll a japán kult-színésznek, hogy a Mongol nyugodtan tekinthető akár személyes referencia-anyagának is. Ha valamelyik hollywoodi ügynök felfigyel rá, már nem készült el hiába a film – legalábbis számára.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9516