KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

9-es terv a világűrből

Alföldi Nóra

Plan 9 From Outer Space – amerikai, 1959. Rendezte: Edward D. Wood Jr. Szereplők: Lugosi Béla, Tor Johnson, Vampira. Forgalmazó: Fórum Home Entertainment. 75 perc.

Ed Woodot egyetlen filmbarátnak sem kell bemutatni, valószínűleg a legszofisztikáltabb műélvezők is hallottak már mendemondákat róla, és főművéről, minden idők legrosszabb filmjéről. 1994-ben Tim Burton pazar biopickel keltette életre hungarocell sírjából a hírhedt auteurt, ami utánEdward D. Wood Jr. munkássága oktatási tananyag lett, neve pedig fesztiválokat fémjelez.

A jelenség hívószava a „camp”; az 1959-es 9-es terv a világűrből valóban borzasztóan rossz film, olyannyira, hogy szemkápráztatóan éktelen hibái csak a javát szolgálják. Már a történet is rendkívüli izgalmakat ígér, a cím a földünkre látogató űrlények agyafúrt inváziós stratégiáját fedi: ha az élőket nem tudják irányításuk alá vonni, akkor a szuperképességeik segítségével feltámasztott holtakkal próbálkoznak. Az egymást érő hajszák feszültségét a folytonossági problémák teremtik meg (a jelenetek általában éjszaka kezdődnek a füstgéppel ködösített műtermi díszletben, a következő snitt pedig már nappali szabadtéri felvételben folytatódik), a rémületkeltést a három élőhalott – a svéd ex-díjbirkózó Tor Johnson, a jobb napokat látott horror-host Vampira, és a forgatás előtt elhunyt Lugosi Béla (állandó dublőre Tom Mason – a direktor nejének csontkovácsa) – semmittevése garantálja. A lenyűgöző látványelemeket archívumok vágóasztalairól lopott híradófelvételek és jól látható zsinórokon képeslapok elé lógatott játék-csészealjak gazdagítják. Ezeket a frappáns megoldásokat aranyat érő, következetlen dialógok, valamint redundáns, képzavarokkal tarkított lírai narráció koronázza – mely végképp minden kételyt eloszlat afelől, hogy egy kiadós mozi összerakásához valójában csak megszállott (és megható) lelkesedés szükségeltetik.

Extrák: Ritka, hogy egy film értékét a kiadvány is emeli. A lemezen a film két verzióban is szerepel, az eredeti fekete-fehér változat és az 1996-ban beszínezett verzió, külön kiegészítő azonban a többféle hangsáv, köztük Varga Zoltán értő audiokommentárja, valamint a sajátságos esztétikát tovább fokozó amatőr – a forgalmazó munkatársai által készített – szinkron.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10067