KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Őrzők legendája

Lovas Anna

Legend of the Guardians: The Owls of Ga'Hoole­ – amerikai, 2010. Rendezte: Zack Snyder. Írta: Kathryn Lasky regényéből John Orloff, Emil Stern. Zene: David Hirschfelder. Gyártó: Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 100 perc.

 

Úgy tűnik, mintha az új 3D-s technika legkörültekintőbb vizuális kiszipolyozásához kényszerűen a cselekmény újszerűségéből kellene rabolniuk a készítőknek; mintha a lenyűgöző látvány kitalálása szükségszerűen felemésztené a történetre szánt időt és energiát. Meglepő, hogy amíg készülnek Fel!-hez hasonló animációs remekek, az igazán nagy durranásnak szánt filmek mintha elfelejtettek volna mindent, amit a Pixar óta a nézők is megtanultak: az animáció nem feltétlenül egyenlő a gyerekmesével.

Pedig a kegyetlen, tisztavérű baglyok elleni háború anti-rasszista tanmeséje kiemelkedő vizuális kidolgozottságot mutat, melybe kapaszkodva még a „szegény szülő” is kibekkeli a bő másfél órát – mert szó se róla, ezek a baglyok simogatnivalóan gyönyörű állatok. A történetet pedig már mindenki ismeri az álmodozó legkisebb fiúról, aki most épp a legendás őrzőkhöz szeretne tartozni, és hitetlen bátyjáról, aki a hatalom megszállottjaként épp a másik, a magukat felsőbbrendű baglyoknak tartó Titók oldalán áll. A „tiszták” kegyetlen tervet kovácsolnak a tisztazúzájú őrzők ellen, és uralmuk alá akarják hajtani a világ minden baglyát. Miután Soren megszökik a Titóktól, útközben megismert barátai segítik, hogy figyelmeztetni tudja a veszélyre az őrzőket, és hogy A Gyűrűk Ura tündéinek mesebeli városához hasonló helyen megerősítve a hősökbe vetett hitét ő maga is őrzővé válhasson. Ugyan a giccs határait súroló 3D-s vizuál-kalandok hosszú percekig leköthetik a figyelmet, és a kötelező lökött karakterek révén jó pár poén is garantált, a film megtekintése szigorúan kiskorú felügyelete mellett ajánlott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10357