KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Lódító hódító

Alföldi Nóra

The Invention of Lying – amerikai, 2009. Rendezte: Ricky Gervais és Matthew Robinson. Szereplők: Ricky Gervais, Jennifer Garner, Jonah Hill. 95 perc.

 

Képzeljünk el egy elsőrandit egy olyan civilizációban, amiben az emberek nem ismerik a hazugság és a fikció fogalmát, az igazságmondás olyan evidens dolog, mint a levegővétel, az utcán alvó hontalan sem kertel, kartontábláján a „nem értem, neked miért van otthonod, nekem meg miért nincs” szöveg szerepel, az öregek otthonát a „szomorú hely elhagyott idősek számára” felirat jelöli. Mindez csak első blikkre tűnik sokkal kívánatosabbnak a valóságnál; kegyes hazugságok, kedves féligazságok, csalások, önámítások és ábrándok nélkül valójában nem élet az élet.

A brit komédia sajátos műfaj, semmihez sem hasonlítható, kulcsfigurái azonban hellyel-közzel egy húron pendülnek; Chaplin, Mr. Bean, a Monty Pythonosok, Sasha Baron Cohen közös tulajdonsága, hogy kegyetlenül őszinték, arrogánsak, pitiánerek és imádnivalóan gyarlók. A Lódító hódító auteurje, a kortárs komédia kultikus alakja, Ricky Gervais sem különbözik honfitársaitól. Poénjai gyakran halálosan komolyak, pökhendi mosollyal lépked át a valóság és fikció közti határvonalon – erre a hatásmechanizmusra épülnek áldokumentarista (!) komédia-sorozatai (The Office;Futottak még), és ezt aknázza ki nagyjátékfilm-rendezői debütálásában is. Gervais képes minden másodpercben meglepni nézőjét, így ügyesen púderezi el a kissé szétfolyó ürügy-sztorit – zseniális alapötlete végett megengedheti magának, hogy bűnügyi tematikából teológiai értekezés irányába tolja, majd kedves romantikus történetbe fordítsa a filmet. Gervais munkája igazi kincs, annak ellenére hogy vizuálisan meglehetősen egyszerű eszközökkel él. Természetesen ez is a koncepció része, nem biztos, hogy Gondry vagy Spike Jonze manírjai jól mutatnának Gervais fikciójában.

Extrák: Werk, továbbá három kisfilm; ezek mellett kimaradt jelenetek és bakiparádé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10382