KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az újságos fiú

Nagy V. Gergő

The Paperboy – amerikai, 2012. Rendezte: Lee Daniels. Szereplők: Matthew McConaughey, Zac Efron, John Cusack, Nicole Kidman. Forgalmazó: MediaPro. 102 perc.

Egyöntetű viszolygás és masszív füttyszó fogadta Cannes-ban Lee Daniels második moziját, és ez az uniszónóban zengő kritikai kórus már önmagában figyelemre érdemessé avatja. Az újságos fiú tényleg nem a finom gallok ízlésére szabott darab – velejéig mocskos, lucskosan buja, izzatag neo-noir, amelyben mogorva vademberek krokodilokat beleznek, egy ártalmatlan börtönlátogatás bizarr szexjelenetté fajul, és a felnőtté válás rögös útján lépdelő hősünket nyilvánosan levizelik.

Mindehhez pedig egy lusta nyomozás története adja a keretet, a polgárjogi mozgalmaktól feszült amerikai délvidék pedig a kulisszát. Hatvankilenc forró nyarán egy bepállott floridai kisvárosba érkezik két újságíró, hogy a helyi seriff megölése miatt halálra ítélt fickó ügyében szaglásszanak – s melléjük szegődik egyikük öccse (az álmodozó tekintetű Zac Efron) meg a börtönben senyvedő férfi levelező-barátnője (a felfújt ajkú, harsány göncökben tipegő, útszéli vampként domborító Nicole Kidman). A seriff-gyilkos megmentése lomha tempóban halad, inkább a döglesztő napon izzadnak a szereplők, és a melegtől (vagy épp a piától) kábán birkóznak felhorgadó vágyaikkal. A Pete Dexter-regényből dolgozó Daniels egyrészt egy rothadó családról és a ruganyos testű hőse férfivá éréséről mesél, másrészt az öntudatos feketék látványától döbbent, csurig rasszista Délről ad képet – de láthatóan akkor van leginkább az elemében, amikor Efron és Kidman ödipális románcáról tudósít (hol korabeli Motown-slágerekre komponált montázsokban, hol egy kitartott közelképpel Efron arcáról), vagy amikor a lápvidék tébolyát cizellálja (lásd a finálé feszült mocsári bújócskáját). Nem a szépen ívelő, kerek történet, nem az izgalmas bűnügy, s nem is a tanulság érdekli, inkább az őrület közelségében tevékeny figurák groteszk közjátékaira fókuszál – és meg kell hagyni, egyedi a humora. Az újságos fiú kétségkívül romlott, mocskos szenzációkat mutogató mozi – de vadul kicsapongó, túlfűtött parádéja bátrabbnak és izgalmasabbnak tűnik a hivatalos jó ízlés megannyi kegyeltjénél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/05 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11471