KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mielőtt meghaltam

Baski Sándor

Dallas Buyers Club – amerikai, 2013. Rendezte: Jean-Marc Vallée. Írta: Craig Borten és Melisa Walack. Kép: Yves Belanger. Szereplők: Matthew McConaughey (Ron), Jared Leto (Rayon), Jennifer Garner (Dr. Saks), Dallas Roberts (David), Kevin Rankin (TJ). Gyártó: Voltage Pictures / Truth Entertainment. Forgalmazó: Parlux Entertainment. Feliratos. 117 perc.

Kevés annyira jellegzetesen amerikai filmtoposz létezik, mint a jogai védelmében a nagybetűs Rendszerrel szembeszálló kisemberé. A nézők igazságérzetére apelláló, többnyire megtörtént eseteken alapuló filmek hasonló koreográfia mentén épülnek fel, és ezekkel a jól bejáratott dramaturgiai konvenciókkal a Mielőtt meghaltam sem szakít. Jean-Marc Vallée nyolcvanas években játszódó filmjének főszereplője Ron Woodroof, texasi villanyszerelő és rodeó cowboy, akinek az orvosok mindössze 30 napot jósolnak, miután AIDS fertőzéssel diagnosztizálják. Woodroof természetesen nem hajlandó beletörődni a halálos ítéletbe, először egy még tesztelés alatt álló gyógyszerrel próbálja kúrálni magát, majd amikor kiderül, hogy az AZT nevű gyógyszertől csak rosszabbul lesz, újfajta gyógyhatású készítményekkel kezd kísérletezni. Állapota látványosan javul, egy idő után pedig a Mexikóból feketén behozott szereket sorstársainak is árulni kezdi, amit az AZT gyártói és a hatóságok kevéssé díjaznak.

A Mielőtt meghaltam annyibban mindenképpen kilóg a civil kurázsit ünneplő filmek hosszú sorából, hogy főhőse, a legfrissebb trendeknek megfelelően – lásd Az élet császárai című cikket a 20. oldalon, – nem tisztes átlagpolgár, hanem igazi antihős, legalábbis a történet kezdetén. Woodroof vérbeli texasi suttyó, egy lakókocsiban tengeti drogokkal és olcsó prostikkal színesített életét; ha kell, a haverjait is átveri, és pont olyan rasszista és homofób, mint a környezetében bárki. Éppen ezért hisszük el róla fenntartások nélkül, hogy képes még a halál torkában is felfedezni a saját és mások szenvedésében rejlő üzleti lehetőséget.

Vallée-nek jóval nehezebb dolga van, amikor azt kell érzékeltetnie, miként bomlanak le Woodroof melegekkel szembeni előítéletei, és hogyan válik az aluliskolázott cowboy-ból a sorstársaiért küzdő aktivista. A szentimentalizmust és a didaxist minimálisra redukáló forgatókönyvnek is köszönhető, hogy a mutatvány sikerül, de a filmet elsősorban mégis a főszerepet alakító Matthew McConaughey világklasszis teljesítménye érdemesíti a figyelmünkre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11636