KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mandela: Hosszú út a szabadságig

Pápai Zsolt

Mandela – Long Walk of Freedom – brit–dél-afrikai, 2013. Rendezte: Justin Chadwick. Szereplők: Idris Elba, Naomie Harris, Tony Kgoroge. Forgalmazó: Sony Pictures Home Entertainment. 142 perc.

Nelson Mandela karaktere Hollywoodban (Clint Eastwood: A legyőzhetetlen) és az európai játékfilmben is feltűnt már több ízben (Mandela, 1987, Endgame, 2009, The Color of Freedom, 2007), de ezek a művek inkább az élete egy-egy epizódját mutatták be, a teljes pályát feldolgozó veretes biopic 2013-ban készült el. A Mandela önéletírásán alapuló brit mű alkotói igyekeztek biztosra menni, eredeti dél-afrikai helyszíneken forgattak, népes szereplőgárdával, patikamérlegen kidekázott hollywoodi dramaturgiát és melodramatikus jelenetek sorát alkalmazva. A film a gyermekkorától élete zárófejezetéig – pontosabban elnöki ciklusának kezdetéig – tekinti át valóban heroikus tetteket végrehajtó hőse útját, és könnyfacsaró, horrorisztikus vagy éppen felemelő epizódok sorában pásztázza át a XX. század második felének egyik leginkább közismert és elsősorban a nyugati hírcsatornák által széltében-hosszában reklámozott szenvedéstörténetét, amit a mozgókép eszközeivel hasonlóképpen próbál exploitálni, mint ahogy a médiamunkások a maguk apparátusával tették annak idején. De éppen azért, mert semmit sem kockáztat, nem is nyújt maradandót a film, hiába kiválóak a színészei, makulátlan a technikai kivitelezése. A Hosszú út a szabadságig csupán annyiban különbözik a társdarabjaitól, azaz a műfajnak a polgárjogi küzdelmekre vagy nemzeti felszabadítási mozgalmakra egy nagy formátumú történelmi személyiség sorsán keresztül fókuszáló klasszikusaitól (Gandhi, Lincoln), hogy csipetnyit bombasztikusabb és hatásában sterilebb náluk. A legnagyobb gondja azonban, hogy a lényegbe csupán bele-belekap, a feketék és fehérek együttélésével kapcsolatos problémákat éppen csak karcolja.

Extrák: a rendező audiokommentárja, werkfilm és a mű megszületéséről szóló további kisfilmek, kimaradt jelenetek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11743