KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Túlélni Picassót

Hungler Tímea

 

James Ivory filmje tízéves periódust ölel fel Picasso életéből, méghozzá azt az időszakot, melyet a festő az egyetlen olyan nő társaságában töltött el, akit nem ő hagyott el. Francoise, a festőnő meséli el kettőjük élettörténetét tiszteletadása jeléül. A film azonban nem korlátozódik „jelenetekre egy házasságból”, túllépve a magánember-Picasso bemutatásán a teljes emberképet célozza meg több mint kétórás időtartama alatt.

A gond csupán ott van, hogy a Picassót alakító Anthony Hopkinst minduntalan háttérbe szorítja az egykori szeretőkből, barátnőkből álló, jussát követelő baromfiudvar, így ahelyett, hogy valamivel többet tudnánk meg a mesterről a nőkhöz fűződő viszonyán keresztül, egyszer csak elveszítjük őt a forgatagban. Az esetet súlyosbítja, hogy Hopkins Picassója semmiképpen sem az a filmben többször megfogalmazást nyert öntörvényű, sátáni Don Juan-figura, inkább nevezhető joviálisnak és apáskodónak. A körülötte kialakuló hiszteroid nőstény-kirohanások így már-már elgondolkodtatják a nézőt afelől, hogy nem jól álcázott iróniával találta-e szemben magát.

Még mielőtt azonban eljutnánk erre az álláspontra, Ivory hőse megfest néhány klasszikust, mediterrán tájakon barangol, kiáll az avantgárd művészet mellett, megvívja mindennapi harcait a galériatulajdonosokkal, bekapcsolódik a lengyel munkásmozgalomba, és lefolytatja a film csúcsjeleneteként Matisse-szal azt a hosszúra nyúlt, sablonokból építkező beszélgetést a művészetről, melynél sajnálatos módon a film színvonala sem tudott feljebb jutni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1644