KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nagy hátraarc

Politzer Péter

 

A sport és kaland között az a különbség, hogy az előbbiben alig van rizikó. Veszteni ugyan lehet, de a hírnevet, pénzt és időt csak a profik sajnálják. A kalandor ennél többet kockáztat: életét teszi fel a szabadságért, szerelemért, vagy a mesés tudásért. A kalandfilmek mára szinte eltűntek a mozikból, sápadtarcúak és indiánok helyett baseballcsapatok küzdenek, a tudós régészek helyét pedig a kosárlabdázók vették át. A nagy hátraarc is sportfilm. Jerry Maguire (Tom Cruise) sportmenedzser, dollármilliókért adja-veszi Amerika – vagyis a világ – legnevesebb sportolóit. Mígnem egy éjszaka látomása támad és rádöbben, hogy harmincvalahány évesen lelketlen rabszolgakereskedővé vált, és csak egymás mellé írt nullákban gondolkozik ügyfeleikről. Kiáltványt szerkeszt hát, melyben felszólítja cégét és munkatársait: ügyfeleiket áru helyett tekintsék inkább a barátjuknak, hogy szívükkel és lelkükkel dolgozhassanak értük. Ezek után barátai – akik a főnökei – kirúgják saját vállalatából. Pár óra alatt elveszti ügyfeleit, pénzét és barátnőjét.

Ketten állnak mellé: a cég fiatal könyvelőnője, aki otthagyja érte a munkahelyét, és egy focista, akinek karrierje a mélyponton van. Új céget alapítanak, melynek jelmondata – Show me the money! – körülbelül annyit tesz, hogy ha adsz nekem pénzt, akkor minden rendben lesz. A film valóban így is alakul: a kudarcok, csalódások, baráti kézszorítások és rábeszélések, esküvők, elválások után Jerrynek sikerül végre 11 millió dollárért eladnia barátját.

Jerry élete a munkája, ha abban sikeres tud lenni, minden más problémáját képes megoldani. Sikeres pedig akkor lesz, ha elég pénzt tud felhajtani, a módszer azonban nem mindegy: szívvel és lélekkel. Ebben viszont nincs rizikó, csak az összeg lehet kevesebb. A sportfilm sem kockáztat, ezért nagyot mi sem nyerhetünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1647