KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Robert Altman hetvennyolc évesen is hiperaktív: alighogy elkészült a balettről szóló Társulat (Company), máris készíti elő Ultraviolet (Ibolyántúl) című filmjét, mely A játékos párdarabja lesz. Hollywood sötét titkai után az újabb véres szatíra célpontja a New York-i galériák belterjes világa. A másik terv: egy Mata Hari-film, Cate Blanchettel a főszerepben.

 

*

 

John Waters, a hajdani fenegyerek, „a rosszízlés pápája”, aki mostanában mintha inkább az amerikai magazinok kedvence lenne (legutóbb az Out lakáskultúra-rovatában kalauzolta végig az olvasókat elegánsan berendezett rezidenciájában), talán még nem adta fel végleg rebellis hajlamait. A készülő új Waters-film, a Szégyen gyalázat (Dirty Shame) szereplői kékgalléros szexmániákusok Baltimore munkásnegyedéből. „Mint mindig, most is olyan emberek a hőseim, akik normálisnak képzelik magukat, pedig képtelenek uralkodni az ösztöneik felett. Nem pornósztárokkal dolgozom, szereplőim amatőrök lesznek, mert a szexben mindig azok a legszebbek, akik nem is sejtik magukról, hogy szépek.”

 

*

 

A japán rajzfilm három nagymestere – Miyazaki Hayao (Chihiro), Otomo Katsuhiro (Akira) és Oshii Mamoru (Ghost in the Shell) – egyszerre kezdett új film forgatásába. Miyazaki maradt bevált varázsmotívumainál, főhőse újra egy bajba került kislány lesz, akit egy csúf varázslat öregasszonnyá változtat. Otomo Gőzfiúja (Steamboy) az ipari forradalom Angliájában játszódik gonosz szándékú összeesküvők között. Oshii pedig a Ghost in the Shell szexjelenetekkel fölturbózott folytatására készül.

 

*

 

Hosszú hónapokig tartó tesztvetítések és óvatos fesztiválpremierek után az év elején végre mozikba kerül az Adolf Hitler fiatalkorát bemutató amerikai játékfilm. A Max elsőfilmes rendezője, Memno Mejyes író (A Nap birodalma, Utolsó kereszteslovag) azután került a film élére, hogy eredetileg Spielbergnek szánt forgatókönyvét a sztárrendező erkölcsi megfontolások miatt visszautasította. A szerény költségvetésű független produkcióban Hitler szerepét John Cusack alakítja, aki a lehetőség kedvéért teljes színészi honoráriumáról lemondott.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2099