KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Az internet pszichológiája

A háló pora

Nyírő András

Patricia Wallace könyve túl gyorsan jött, s túl későn távozott.

 

1999: négy éve robbant be az Internet a köztudatba. Az egész világ megbolondult, azt hittük, hogy eljött a jövő, és minden más lesz, mint korábban. Azt hittük, hogy a nagy változáson betegre keressük magunkat. Komoly elemzők fejtegették, hogy nem baj, ha egy vállalkozás nem hoz pénzt, az a lényeg, hogy sok embert érjen el, később majd ebből lehet valahogy pénzt csinálni. Sok pénzt. 1999-ben, ebben a hangulatban jelent meg az Internet pszichológiája című könyv angolul. Akkor azt hittük, hogy az Internet mindent megváltoztat, a tudomány sem lesz olyan, mint korábban volt. Jöttek az evangélisták, a jövőlátók, és fantasztikus víziókat, szlogeneket, lózungokat hoztak. Mindenhez hozzászóltak, mindenről volt véleményük, amit kapcsolatba lehetett hozni a világhálóval. Akkoriban talán kifejezetten szakmai megközelítésnek hathatott, ha valaki az Internettel kapcsolatos könyvét csak a pszichológiai aspektusokra korlátozta.

Azóta eltelt újabb négy év. Ma már az óvodások is tudják, hogy minden vállalkozás annyira értékes, amennyi értéket termel. Az internetlufi kipukkant, a vállalkozások tönkrementek, néhány makacs túlélő nyaldossa a sebeit. Ma a világháló néhány ezer profi szolgáltatás mellett ápolatlan amatőr oldalak kusza halmaza, valaha volt ambíciók szürke, szomorú romvárosa, és a pornó fellegvára. Négy éves késéssel jelent meg magyarul ez a könyv, kár volt leporolni. A szerző, Patricia Wallace ötletszerűen sorra veszi azokat a jelenségeket, amik eszébe jutnak az Internet és a pszichológia kapcsán, és leírja a véleményét. Esszé, mondhatnánk egy kis jóindulattal. A pszichológia azonban tudomány, ahol az állítások mögött tények, kísérletek, megismételhető eredmények adják a lábjegyzetek alapjait. A pszichológus ma már ne találgasson, hogy az internetes frusztráció oka talán a lassúság, hanem vizsgáljon és közöljön eredményeket.

Talán nem véletlen, hogy kevés igazán komoly tudományos munka jelent meg eddig az Internetről. A társadalomtudománynak időre van szüksége, még ebben a felgyorsult világban is. Az emberi szokások gyorsan változnak, de akár még egy évtized tapasztalatai alapján is elhamarkodott lenne általában az Internet pszichológiájáról összefoglalót írni. Ma már talán van annyi kutatási eredmény, amire alapozva meg lehet fogalmazni néhány alátámasztható állítást. Ez persze talán unalmasabb és mindenképpen több munkával jár, mint amit Patricia Wallace a könyvére szánt. Nem méltó ez a könyv az Osiris pszichológiai sorozatába, olyan alapművek mellé, mint Eric Berne Szex a szerelemben, Leon Festinger A kognitív disszonancia elmélete vagy Mérei Ferenc Közösségek rejtett hálózata című munkája.

 

Patricia Wallace: Az internet pszichológiája, Osiris, Budapest, 2002.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2195