KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Magnolia

Békés Pál

 

A Magnolia három órás sors-etűdje képtelen események képes krónikája. A krónika szövete a Los Angeles-i völgy néhány lakójának egymást keresztező históriája.

Mesél a film a rákbeteg televíziós műsorvezetőről, aki csodagyerek-kvízt vezényel a képernyőn, mígnem egyenes adásban összeesik, meg ugyanezen műsor valahai győzteséről, aki mostanára enyhén homoszexuális, közepesen hisztérikus és nagyon pitiáner felnőtté érett, mesél a kvízműsor új felfedezettjéről, aki egyenes adásban pisil be, a műsorvezető narkós lányáról, a lánynál házkutatást tartó derekasan merev rendőrről, aki elveszíti szolgálati fegyverét, a szomszédban haldokló milliomosról, akinek fia a harsány hímbüszkeséget hirdető kankéjkurzusok sztárja (Minden muff csak három napig tart!) és így tovább. Róluk van szó. Hihetetlen mozaik.

A háromórás filmbe – mely persze nem tudja elkerülni, hogy itt-ott kiengedjen, „leüljön” – sok évre való sors-szálat szőtt a forgatókönyvíró-rendező és éppen annyi gyászt, röhögést, kínlódást és abszurditást, mint amennyit az életünk tartalmaz.

Körülbelül akkor, amikor úgy hisszük, hogy a helyzet fokozhatatlan, a kankéjkurzusvezető megtér haldokló atyjához, az elfegyvertelenedett rendőr leszedi egy villámhárítóról a fogszabályozója árát betörésből fedezni kívánó volt csodagyereket, a narkós lány habozni kezd, hogy felhagyjon-e a narkóval, a bepisilős új csodagyerek éjszaka a könyvtárban nekilát az Encyclopaedia Britannica kilencedik kötete bebiflázásának –, körülbelül ekkor békaeső zúdul a városra. Kövér varangyok hullanak az égből és szétkenődnek az utcákon-falakon-autókon.

A sors-etűd előadói meghökkennek, aztán napirendre térnek a dolog fölött. A harmadik percben már fapofával gázolnak a trutymós tetemekben, törölgetik szélvédőikről a varangyvért –, ami történt, semmivel sem képtelenebb, mint ami velük történik nap mint nap. Belefér.

Van ilyen, van ilyen – hajtogatja az ablakon kibámuló csodagyerek a könyvtárban. – Ilyen van. – Aztán visszasüpped az enciklopédiába.

Az élet pedig megy tovább. Béka velünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2936