KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Életre-halálra

Halász Tamás

 

Az Életre-halálra olyan film, amelynek beltartalma sebesen és zökkenőmentesen szívódik fel az ember memóriájában. A síkból alig kiemelkedő, unalmas színészi alakításokra bütykölt történet kifolyik a tudatból, végig, le a bokán. A képi világnak pedig talán egyetlen percében sem ismerhető fel az újdonság ereje, vagy mije.

Rejtélyes Főhősünket, Délceg Fekete Férfit egy közúti balesetben kapja el a rendőrség, majd rabszállító repülőgépen fuvarozzák valami helyi szuperbiztos börtönbe. A gép látványosan lezuhan. Főhős meglép. Nyomában pedig Kőkemény Ám Megfáradt Főrendőr-Róka terem – kiegészítője: Szerelmes, Megfáradt Rókáné – a csapatával (Bájosan Lökött Fekete Lány, Fejhangú Lelkes Slemil, Tömöttbajszú Angolszász), ledúlva Töketlen Helyi Seriffet. Csatlakozik hozzájuk lelkes segítő képében Sármőr Áspiskígyó. Belépnek a képbe államtitkok, a kínai Vörös Ármány, aktatáskák Tajvan leigázásának terveivel, mely bár kicsi, de nem valószínű, hogy egy aktatáskán ekkorát buktázna. Természetesen feltűnik Hátráltató Szkeptikus Nagyfőnök is. Főrendőr+Csapat üldöz, megtekinthető Tennessee Állam egyik festői mocsara, mint bújkálódási tereptárgy. Főhősnek folyamatosan nyomában lehetünk: kedvese, (tényleg) Szép Fehér Lány a veszte: őt hívogatja, lehallgatott mobilon. Kiderül, Fekete Délceg Főhős az Állam ügynöke és rájött, Valami Nagy Disznóságra (VND), így halnia kell, ha már nem sikerült örökre lesitteltetni. Nagyfőnök szkepsziséről kiderül persze: kollaborálás – bevonódott VND-ba –, de mire elmondaná titkát, Kínai Ügynök (ál-kultúrattasé) lelövi. Áspiskígyó az ő és a Vörösök meghosszabbított keze, ügyetlenkedése csak álca, ő a helyi hátráltatási fiókképviselet, a nyomozás során végig le szeretné puffantani Főhőst, de mindig mellé sikerül. Nyomozók és Főhős oldalán egyaránt felvonul a holnapután összes technikai vívmánya, álmélkodunk (mi még a szkennernél tartunk). Az End természetesen Hepi, bár visszafogottan, mert, akárcsak a film, ez is PC, és el kell gondolkodni rajta, önkritikával, hogy az árulás és korrupció milyen rossz dolog.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/07 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3745