KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az operaház fantomja

Fáber András

 

Kockázatos dolog erről a filmről véleményt mondani. Ki tudja, hátha Az operaház fantomja című filmnek is van egy fantomja, s a szerencsétlen ítész könnyen úgy járhat, mint a filmbéli kritikus, aki rosszat mert írni a fantom reménybeli kedvesének debütálásáról a Faust női főszerepében: szétloccsant agyvelővel hanyatlik le a gőzfürdő kövezetére.

A francia rémregény egyik atyja, Gaston Leroux agyalta ki a fantomot csaknem száz évvel ezelőtt, s bár az ördög, akivel a figura egyezséget kötött, igencsak rágja a húsát, ahhoz képest meglepően jó egészségnek örvend, már amennyiben elegendő áldozatot tud (olykor elevenen) megnyúzni ahhoz, hogy rendszeresen elplasztikázza bőrének rothadását.

Iszonyodásra tehát elegendő ok kínálkozik, vérfröccsenésből és rémes szemforgatásból (utóbbi a színészi alakítást helyettesíti) bőven jut a nézőnek. S mindezt a magasrendű művészet orvén (ne feledjük, a helyszín egy operaház) – mely, mint a romantikusoktól tudjuk, az ördöggel való cimborálás révén születik. A Faust, a Szamárbőr és, a Dorian Grey arcképe ponyvafeldolgozásban is szuggesztív hatást keltett. A ponyvaregényből készült filmponyva azonban már vajmi keveset őriz meg a mintául szolgáló eredeti műalkotásból. Marad a művér és a műhűhó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/08 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4411