KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/augusztus
• Fekete Sándor: Krisztus nem állt meg Ebolinál Élménybeszámoló Francesco Rosi filmjéről
• Bikácsy Gergely: A bennszülöttek Két mondat a félmúltról (A téglafal mögött – Philemon és Baucis)
• Lukácsy Sándor: Ilyen van – ilyen nincs
• Göncz Árpád: Az erény védelmében Joseph Andrews
• Váncsa István: Az utolsó gyógypedagógus
• Takács Ferenc: Az amerikai álom nyomában Elia Kazan
• N. N.: Elia Kazan filmjei
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Egy filmfüzér illúziója, avagy az élmények egyensúlya Karlovy Vary
• Bikácsy Gergely: Megfáradt sárkányok Krakkó

• Bajor Nagy Ernő: Művészfilmhez nem kell rendőr Moziról a telepen
• Székely András: Díszletek és tervezők
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Szovjet filmek parádéja Pesaro
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Walt Disney állatbirodalma
• Dávid Tibor: A katona és az elefánt
• Létay Vera: Szerelem szieszta idején
• Tótisz András: Éjszakai csendben
• Veress József: Mentolos ital
• Béresi Csilla: Egy furcsa asszony
• Gyárfás Péter: A biztosan ölő sárkánylady
• Koltai Ágnes: A kétdimenziós gyilkos
• Harmat György: Sabine
• Veress József: Szergij atya
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Köznapi drámák – és megint Stravinsky Prága
• Hegyi Gyula: Vissza a képernyőre Veszprém
• Berkes Erzsébet: Hová lettek a griffmadarak? Névnap
• Róbert László: Huszonnégy millió készülék Jegyzetek a japán tévé ürügyén
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Tévémozi
KÖNYV
• Veress József: Suksinról, múltidőben
LÁTTUK MÉG
• Ungvári Tamás: Szár egy megváltozott világban
POSTA
• Veress József: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Ábel Péter: Két korrekció a Höllering-nekrológhoz Olvasói levél – Szerkesztői válasz
• Korompai János: Stúdióértékelés avagy kritikusi önkritika? Olvasói levél – Szerkesztői válasz

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A borotvás gyilkos

Bérczes László

 

A krimi játék. Ennek a játéknak nélkülözhetetlen eleme az üldözés, a bunyó, a bűntett – többnyire gyilkosság. Bizonyos idő után egykedvű beletörődéssel nézzük ezeket a jeleneteket. Ami azonban igazán foglalkoztat bennünket: ki a gyilkos, hogyan fogják elkapni? Bűntettre persze szükség van, mert különben nem tudnánk játszani. De amit komolyan veszünk, az soha nem a vér, hanem a játék. A tetteknek a játék logikai rendszerén belül van hitelük vagy hitelességük – és ez nem feltétlenül azonos a valóságtükröző hitelességgel vagy hiteltelenséggel.

A borotvás gyilkos című csehszlovák film öszvérműfaj, mely egyesíteni akarja a társadalomábrázolást és a játékot. Lehetséges, hogy ez megoldható, de az eredmények – jelen esetben – azt mutatják, hogy csak didaktikus valóságábrázolásról beszélhetünk, ez pedig érdektelenné teszi magát a játékot is. Pillanatok alatt elkülönülnek jók és rosszak, túlságosan hamar tudjuk, hol keressük a gyilkost.

Az ifjú festőművészt holtan találják a városszéli cigánytelepen. Minden jel arra mutat, hogy a gyilkosságot valamelyik cigány követte el. Csakhogy a parancsnok idejekorán kifejti az eszmei mondanivalót: cigánykérdés létezik, de a régi rend e terhes örökségét, ezt az évszázados problémát rendszerünk meg fogja oldani. A figyelmes nézőnek ennyi elég ahhoz, hogy ne higgyen a felszínes jeleknek. A véres borotva és a meztelen cigánylány még nem bizonyíték. Igen, a tettest csak akkor leljük meg, ha leromboljuk előítéleteink falait. Borotvás gyilkosok „köztünk”, nem cigányok között is lehetnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5861