KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Janisch Attila filmjei

Gelencsér Gábor

Árnyék a havon – magyar film, 1991. Szereplők: Miroslaw Baka, Jozef Króner, Újlaki Dénes. Hosszú alkony – magyar film, 1997. Szereplők: Törőcsik Mari, Csuja Imre, Máté Gábor. Másnap – magyar film, 2004. Szereplők: Gáspár Tibor, Derzsi Borbála, Újlaki Dénes.

A MOKÉP jóvoltából példaértékű kiadvánnyal gyarapodik a magyar filmek sajnos rendkívül esetleges és hiányos DVD-piaca: a Janisch Attila eddigi három nagyjátékfilmjét tartalmazó doboz nem csupán kitűnő kép- és hangminőségben teszi hozzáférhetővé a műveket, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy új összefüggésben lássuk azokat. Nem egyszerű reprodukcióról, immár hazavihető másolatról van szó tehát, hanem megőrzésről és (újra)értelmezésről – szemben a magyar filmek kiadásának többségével, ahol fakult és karcos kópiák árválkodnak önmagukban a lemezen. A mostani összeállítás tanúsága szerint egy DVD-editió ennél jóval többet is nyújthat.

A négy lemezen a három nagyjátékfilm mellett (Árnyék a havon; Hosszú alkony; Másnap) helyet kap a rendező három főiskolai rövid- (Róbert és Róbert; Zizi; A másik part), valamint a BBS és a ZDF koprodukciójában forgatott Lélegzetvisszafojtva című kisjátékfilmje, egy portréfilm, s interjúk az alkotókkal: Janisch-sal, állandó forgatókönyvíró-társával, Forgách Andrással, valamint színészeivel, Miroslaw Bakával, Törőcsik Marival, Csuja Imrével, Ujlaki Dénessel. Ezen kívül az Árnyék a havon extrái között található egy önmagában is izgalmas próbafelvétel Miroslaw Bakával és Bacsa Ildikóval, a Hosszú alkony és a Másnap esetében pedig egyfajta mozgó story boardként a rendező kamerával írt vázlatai a helyszínekről és a szereplők mozgásáról. A 2004-es Másnap már bizonyára a későbbi DVD-kiadás tudatában készült, így az önálló extra lemezen az említetteken kívül látható még forgatási riport, werkfilm, etűd a rendező helyszínkereső fotóiból, s felkerültek a kimaradt jelenetek, köztük a most kivágott nyolcpercnyi anyag is. (A film „rendezői változata” tehát a szokásostól eltérően rövidebb az eredetinél.) És akkor még nem említettem a szokásosnak mondható képgalériát, életrajzokat, előzeteseket; a magyar kiadványok esetében szintén nem magától értetődő idegen nyelvű feliratokat, valamint az igényes kiállítású kísérőfüzetet, a filmek leírása mellett interjúkkal, tanulmányrészletekkel, forgatókönyv-szemelvényekkel és a rendező meglepően személyes és íróilag is erős vázlatival, jegyzeteivel, naplóival.

A kiadvány csupán tárgyszerű bemutatása elfoglalja ennek a rövid recenziónak a felét, pedig a lényeg csak most következne. Janisch Attila művészetének eddigi, a Másnappal – és immár a mostani DVD-összeállítással – lezártnak tekinthető korszaka ugyanis különösképpen indokolja az ilyesfajta összeállítást. Janisch filmjei egyetlen témát, az ismeretlenbe történő át- vagy kilépés mozdulatát követik nyomon, mindezt egy zárt, visszatérő motívumhalmaz és azonos vagy legalábbis rokon formaelv segítségével. Két rövidfilm, a Zizi és A másik part közvetlen előzménye a Hosszú alkonynak és aMásnapnak, míg a Róbert és Róbert stílusa és atmoszférája az Árnyék a havonnal rokon. A rövidfilmek így nem pusztán érdekességként, az alkotó zsengéiként tarthatnak számot érdeklődésre, hanem egy művészi szemléletmód és stílus alakulásának fontos kiinduló állomásaként. A visszatérő motívumokra (tájak és arcok egymás mellé, apró tárgyak és hatalmas monstrumok egymással szembe állítása, s mindenekelőtt utak és utak végtelen számban és hosszúságban) a portréfilm vagy maga a rendező (néha kellő öniróniával) külön is felhívja figyelmünket, a gyűjteményes kiadványnak köszönhetően viszont a rövid- és a nagyjátékfilmek szeriális elrendezésével közvetlenül is meggyőződhetünk a motívumkincs állandóságáról – és gazdagságáról. A közhely a mindig ugyanazt a filmet forgató rendezőről ezúttal eleven tapasztalattá válik.

A szerzői film fogalmát régóta ismerjük – a Janisch-doboz kapcsán úgy tűnik, érdemes bevezetni a szerzői DVD-kiadás fogalmát is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10000