KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Sejtcserés támadás

Vörös Adél

The Switch – amerikai, 2010. Rendezte: Will Speck, Josh Gordon. Írta: Allan Loeb. Kép: Jess Hall. Zene: Alex Wurman. Szereplők: Jennifer Aniston (Kassie Larson), Jason Bateman (Wally), Patrick Wilson (Roland), Caroline Dhavernas (Pauline). Gyártó: Echo Films / Mandate. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 101 perc.

 

Megszokhatta már a multiplex-néző, hogy minimum évente, de még valószínűbben félévente egy Jennifer Aniston nevével fémjelzett romantikus dráma vagy vígjáték landol nálunk is a mozikban. Aniston jó viszonyban van a műfajjal, átérezhető, valószerű alakításokat nyújt – általában hasonló habitusú karakterekben –, de a választásai semmiképp nem igénytelenek. A mostani sem az: a Sejtcserés támadás forgatókönyvét az az Allen Loeb írta, aki a 2010-es Tőzsdecápák szkriptjét is jegyzi, rendezőpárosa pedig egy Will Farrell-vígjáték, a Jégi dicsőségünk direktorai.

Idén már a második hollywoodi mozi játszik a spermadonort választó egyedülálló nő alaphelyzetével: Jennifer Lopez az Ilyen a formámban küszködik a megfelelő apa hiányával, ebben az esetben pedig Aniston dönt úgy, hogy egy határozott alfahímet választ gyermeke apjául. A történet a klasszikus félreértés-dramaturgián alapul: a spermadonor „anyaga” kiömlik, a főszereplő Wally (Jason Bateman) pedig szó szerint mindent megtesz annak érdekében, hogy a balesetre fény ne derüljön. Hét év múlva azonban értelemszerűen találkozik a sikeres csere eredményével, azaz a hozzá hasonlóan neurotikus kisfiával, akiről egyedül ő tudja, hogy furcsán hasonló gesztusaikon-szokásaikon kívül némi DNS-megfelelés is egymáshoz kapcsolja őket. A film kifejezetten kedves és emberi. Legnagyobb erényei a színészi oldalon tűnnek fel: Bateman szerencsétlen figurája egyszerű és esendő; Bryce Robinson játéka pedig megdöbbentően intelligens a kis Sebastian szerepében. Leginkább miatta érdemes megnézni a filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/11 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10359