KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Mágnás Miska

Czirják Pál

Magyar, 1948. Rendezte: Keleti Márton. Szereplők: Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika, Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Gobbi Hilda. 83 perc.Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum.

Keleti Márton alighanem a II. világháború utáni magyar filmgyártás legsikeresebb rendezõje. Alkotásai közül húsznál is több büszkélkedhet milliós nézõszámmal, és a Mágnás Miska e sorban is a legelsõ. Az 1948-ban forgatott, 1949 februárjában bemutatott operettfilm ráadásul nem csupán a rendezõ, hanem a magyar film egésze szempontjából is listavezetõ: versenytársait messze megelõzve a legnézettebb hazai munka.

Mi lehetett a siker titka? Keleti egyfelõl biztos kézzel választott alapanyagot. A színpadi mû már néhány évtizeddel korábban, a magyar zenés színjátszás fellendülésének idõszakában nagy népszerûségre tett szert. Az 1916-os budapesti premiertõl kezdve rendkívüli lelkesedés övezte, a fõvárosi bemutatót vidéki és külföldi elõadások követték, Korda Sándor rendezésében csakhamar elkészült az elsõ filmes feldolgozás is. A húszas évektõl a darab háttérbe szorult – elsõsorban politikai okokból, mivel története a tekintélyelvûség és az arisztokrata világ csattanós, maró gúnyrajzát adta. Dallamaira viszont még akkor is sokan emlékeztek, amikor már évek óta egyetlen társulat sem adta elõ. Keleti pedig a rá jellemzõ jó érzékkel találta meg azt a pillanatot, amikor az operett – kis igazításokkal – újra idõszerûvé vált.

A Mágnás Miska kimagasló sikerének másik fontos tényezõje minden bizonnyal a kivitelezés igényessége volt. Bakonyi Károly és Gábor Andor operettjét Keleti számára Békeffy István írta filmre, Szirmai Albert eredeti zenéjét Fényes Szabolcs dolgozta át, a kamera mögött pedig Eiben István állt. Mindannyian szakmájuk legtapasztaltabb képviselõinek számítottak. A darab szerepeit – ideértve a mellékfigurák egy részét is – a korszak népszerû színészei formálták meg. A díszletezés és a kosztümök gazdagsága ugyancsak emelte a produkció minõségét. Keleti a megfelelõen kiválasztott alapmûbõl színvonalas, korszerû szórakoztató darabot hozott létre, amely ugyan egyes motívumaiban már megelõlegezte a késõbbi termelési operetteket, azonban többé-kevésbé még el tudta kerülni azok erõltetett, hamis megoldásait, dramaturgiai sutaságait.

Extrák: a felújított kép és hang mellett a kiadvány két extrát is kínál: egy válogatást aMágnás Miska groteszk humorát meghatározó Latabár testvérek további komikus számaiból, másrészt egy közel félórás keletkezéstörténeti összeállítást, amely ideális bevezetést nyújt a filmhez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10730