KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Nyugaton a helyzet változatlan

Bocsor Péter

All Quiet on the Western Front – amerikai, 1930. Rendezte: Lewis Milestone. Szereplők: Lew Ayres, Louis Wolheim, Slim Summerville. Forgalmazó: Universal. 133 perc.

Alig három évvel az első „talkie”, A dzsezzénekes (1927) után Hollywood már nem beszélő szereplőkkel, hanem a háború fülsiketítő zajával sokkolta a korabeli közönséget. Noha A nagy parádé (1925) és a Szárnyak (1927) már megmutatták a háború árnyoldalait, a lövészárok vagy a harci repülő nézőpontjából feltáruló csatatér a némafilmekben csupán a háború megpróbáltatásai ellenére boldog véget érő szerelmi történetek hátteréül szolgált. A Nyugaton a helyzet változatlan kíméletlen kritikájához hasonló háborúellenes üzenetet ekkor csak Európában fogalmaztak meg. Az ugyancsak 1930-ban készült német hangosfilm, a Georg Wilhelm Pabst által rendezett A nyugati front 1918 abban is hasonlít a Nyugaton a helyzethez, hogy mindkettőben úttörő módon sikerült a lövészárkok közötti, nagyívű és összetett mozgású kameravezetést hanggal lekövetni, valamint, hogy mindkét filmet gyorsan betiltotta a hatalomra jutó náci vezetés Németországban és több másik, a történelem megismétlésére készülő európai országban.

Az orosz emigráns, Lewis Milestone (Lev Milstein) Oscar-díjas rendezése azonban nem éri be a megújult médium által garantált hatással. Az Erich Maria Remarque regényéből készült film komplex nyitójelenetében a búcsúzó katonák zajos díszmenetének szédítően mozgalmas képeiből az ablakon át egy tanterembe húzódik vissza a kamera, ahol a tanár a hazafias kötelességről szónokol, miközben a diákok gondolatai révén bepillantást nyerünk a háborús propagandát éltető illúziókba. A büszke apa, a mutatós egyenruha, az olvadozó lányok már-már sematikus képeinek naiv optimizmusát azután a film kétórányi alapossággal igyekszik cáfolni. Ezalatt, a mára dokumentumfilm-szerűvé archiválódott felvételekkel, Milestone valójában megalkotja az I. világháború vizuális emlékezetének legismertebb emblémáit. Ilyen az amputált lábában fájdalmat érző katona keserű szembesülése; a szögesdrótot markoló, test nélküli karok látványa; vagy az utolsó mozdulatával egy pillangóért nyúló főszereplő kezéről készült felvétel.

Extrák: a Blu-rayen megjelenő film extraanyagai között Robert Osborne filmtörténész bevezetője mellett megtekinthetjük a Nyugaton a helyzet némafilm-változatát is, amelyet párhuzamos kamerával vettek fel a külföldi terjesztés céljából.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11060