KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Torrente 4­

Huber Zoltán

Torrente 4­ – spanyol, 2011. Rendezte és írta: Santiago Segura. Kép: Teo Delgado. Zene: Roque Baños. Szereplők: Santiago Segura (Torrente), Javier Gutiérrez (Solís), Goyo Jiménez (Rocamora). Gyártó: Antena 3 / Amiguetes. Forgalmazó: PARLUX Entertainment. Szinkronizált. 93 perc.

A José Louis Torrente névre hallgató hájas bunkó olyasféle népi szimbólum a spanyol közönség szemében, amelyhez nálunk talán csak az „Ízirájder, öcsém!” csibészei hasoníthatók. A két kultusz között azonban óriási különbségek feszülnek, hiszen míg a mi Üvegtigrisünk kifejezetten a magyar közönség édesbús önsajnálatára épít, addig a hispán antihőst igen komoly társadalomkritikai hátszél hívta életre. Santiago Segura színész-író-rendező 1998-ban alkotta meg ezt a fasiszta, nőgyűlölő, homofób szörnyet, akivel kíméletlenül görbe tükröt tarthatott a mediterrán országban tovább élő beteges nacionalizmusnak, hímsovinizmusnak és idegengyűlöletnek. A borotvaéles abszurd azonban annyira jól működött, hogy sajnos Torrente figuráját is elcsábította a pénz szörnyű démona: az első rész kritikai- és közönségsikere után immár három, egyre harmatosabb színvonalú folytatást passzíroztak ki magukból a jobb sorsra érdemes alkotók.

A minőségi romlás oka nem kizárólag a bevált recept ötlettelen újrázásában keresendő. Segura egyre kevésbé veszi komolyan a kritikai éleket, és bármiféle parodisztikus szándék nélkül, kizárólag az olcsó élvezet kedvéért hempergőzik meg a butaság legmélyebb bugyraiban. A negyedik részben is megkapjuk a vaskos beszólásokat, illetve a figura undorító szokásainak újabb mélységei tárulnak fel – ezek az alpári viccek azonban dramaturgiailag már a semmiben lebegnek, és nem böknek oda a spanyol társadalom defektusainak, de az univerzális emberi butaságnak sem. A film az okos irónia helyett inkább csak élősködik a beteges és durva jelenségeken, közben pedig a spanyol sport- és bulvárvilág színe javát is felvonultatja. A Torrente negyedik része a sziporkázó jutalomjátékok hangulatát kívánja árasztani, de szándékai ellenére leginkább a szánalmas rókabőrök gyűjteményét gyarapítja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/04 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11099