KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Távozz tőlem, Sátán!

Varró Attila

Deliver Us from Evil – amerikai, 2014. Rendezte: Scott Derricksen. Írta: Ralph Sarchie könyvéből Scott Derricksen és Paul Harris Boardman. Kép: Scott Kevan. Zene: Christopher Young. Szereplők: Eric Bana (Sarchie), Edgar Ramírez (Menoza), Olivia Munn (Jen), Sean Harris (Santino). Gyártó: Jerry Bruckheimer Films / Screen Gems. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 118 perc.

 

Keresztény filmrendező számára nem igen akad értelemszerűbb zsánerválasztás a megtestesült Gonoszról szóló okkult horrorfilmeknél, már pedig Scott Derricksen eddigi életműve – az Amikor megállt a Föld messiás-scifijétől eltekintve – kizárólag pogány démonokkal való szembesülések rémtörténeteiből áll, amelyek során a spirituális válságban tengődő vérprofi főhős vagy eljut a megváltásig (Ördögűzés Emily Rose üdvéért) vagy pokolra száll (Hellraiser: Inferno, Sinister). A Távozz tőlem, Sátán! híven követi az eddigi alapképletet, az Emily Rose törtető ügyvédnője és a Sinister sikeréhes true crime-írója után visszatérve a debüthorror „mocskos zsaru”-figurájához: hőse ezúttal Bronx legkeményebb körzetében kerül szembe a műfajtól megszokott kisázsiai démonnal, aki három iraki veteránt megszállva próbálja tönkretenni családi életét és megbüntetni sötét múltjáért.

Derricksen eddig is makacsul ragaszkodott a bűnügyi műfajkerethez, ördögűző-sztorit helyezett tárgyalótermi drámába, amatőrfilmekből támadó gyermekfalót illesztett sorozatgyilkos-thrillerbe, most pedig egy James Ellroy-féle zsarufilm ismerős kliséi peregnek (rajtaütések, nyomozás, bunyók), középpontban a saját agresszív ösztönénjének kiszolgáltatott rendőr-Hulkkal, aki majdnem olyan potenciális veszélyforrást jelent környezetére, akár a kiűzendő démon. A megtörtént eseményeket feldolgozó tárgyalótermi sátántörténetek (Emily Rose, valamint az íróként jegyzett Devil’s Knot) sorát követve Derricksen ezúttal is valós figurákkal dolgozik, Ralph Sarchie nyomozó/démonvadász önéletrajzi könyvének (Beware the Night) epizódjaiból kerekít látványos, eseménydús mesét, eddigi filmjeinél is komolyabb hangsúlyt fektetve az atmoszférateremtésre és karakterábrázolásra. A végeredmény mégsem hihető ördögűző-horror, meggyőző megváltásdráma, vagy akár egy jó kis rögbrutál cop movie: a nyári dömping kedvéért biztonsági játékot választó író-rendező ígéretes horrorja összes erényét beáldozza a creepshow-hatásdramaturgia kedvéért, minden lehetséges szobasarkot, sikátort és cselekményfordulatot kihasználva egy olcsó frász kedvéért – minimum maga Ellroy kellene hozzá, hogy kiűzze a filmből a Constantine szellemét.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11753