KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bérhaverok

Huber Zoltán

The Wedding Ringer – amerikai, 2015. Rendezte: Jeremy Garelick. Írta: Jay Lavender. Kép: Brad Lipson. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Kevin Hart (Jimmy), Josh Gad (Doug), Affion Crockett (Reggie), Kaley Cuoco (Gretchen). Gyártó: Miramax / LStar Capital / Screen Gems. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált 101 perc.

Ahogy a fiatalság társadalmilag elfogadott felső korhatára fokozatosan kitolódik, úgy változnak a felnőtté válás szimbolikus beavatási rítusai. Az álomgyári komédiák érzékenyen követik a trendeket, az érettségi bankettek és kerek szülinapok mellett mostanság az esküvőből faragnak életszakasz-záró erőpróbákat. A szigorú menetrendet követő eseményre készülni kell, a buktatók leküzdésével hőseink a hagyományos értékek fontosságára bukkannak és boldogan tagozódnak be a közösség üdvözítően szabályos rendjébe. A násznagy könnyfakasztó beszéde központi eleme e törzsi szertartásnak, a nagybetűs életbe a barátok támogatása nélkül nem léphet át a jelölt. Akinek pedig egyetlen igaz cimborája sincsen, az kénytelen felbérelni néhányat.

A pénzért vásárolt esküvői haver ötlete tulajdonképp a Micsoda nő! sajátos parafrázisa. Magányos vőlegényünk és a szívélyességét prostituáló profi között szerelem helyett igaz barátság szövődik, mely a megváltást jelenti számukra. A túlsúlyos fehér és a nagydumás fekete férfi a hozzájuk csapódó lúzerekkel bizarr dacszövetségre lépve végül nemet mond a WASP-menyasszony képviselte merev és felszínes életmodellre. A film így akár a hagyományos család-ideál frappáns kritikájaként is működhetne, a maró szatíra sajnos elmarad.Pedig alkotóink néha egészen ígéretes irányokba indulnak. A nonkonform felhangok mellett a küldetés-mozik és szélhámosfilmek elemei is felderengenek. Mindez azonban kevés az üdvösséghez, a jópofa mozis utalásokat leszámítva inkább kiszámítható biztonsági játékot kapunk. A sztori és a figurák elnagyoltak, a két lábon járó sztereotípiákkal nehéz hatásos poénokat puffogtatni. Maradnak hát az öncélú, buta fizikai gegek, a kötelező pofára esések. Hősünk péniszét leharapja egy kutya és a nagymama is felgyullad, a másodkategóriás futószalag-produkciók gettójából végül nem sikerül kitörni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12155