KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/szeptember
• Csala Károly: Az edző és csapata Filmstúdiók: számvetés és önértékelés IV. Beszélgetés Nemeskürty Istvánnal
• Bán Róbert: Rényi Tamás (1929–1980)
• Galsai Pongrác: Kettő és még egy Kosztolányi Színes tintákról álmodom
• Váncsa István: Tengerre, magyar! Naplemente délben
• Koltai Ágnes: A filmszociográfia vonzásában Beszélgetés Gulyás Gyulával és Gulyás Jánossal
• Almási Miklós: Sóder –mennykő helyett Hálózat
• Csurka István: Vértelenül Hidegvérrel
FESZTIVÁL
• Schéry András: Régi óra lassan jár Jegyzetek a svájci filmhétről
• N. N.: A Svájci Filmhét bemutatói

• Székely Gabriella: Miért sikerül a lengyel filmeseknek? Beszélgetés Krzysztof Kie¶lowskival
• Zalán Vince: Tovább szól a bádogdob Új nyugatnémet filmekről
• N. N.: Elsőfilmes rendezők az NSzK-ban
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: A jövő – egyenes adásban Trieszt

• Zsugán István: Stockholmból nézve... Budapesti beszélgetés Herskó Jánossal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Dicsőségre ítélve
• Harmat György: Bosszúvágy
• Szendi Gábor: A Szentév
• Hegedűs Tibor: Negyedik fázis
• Bende Monika: Pisztrángok
• Hegyi Gyula: Az örökbefogadott lány
• Loránd Gábor: Pénektől hétfőig
• Koltai Ágnes: Cserebere
• Barabás Judit: Mégis meglátod az eget
• Hegedűs Tibor: Mondd, hogy mindent megteszel értem
• Zilahi Judit: Tűz a fűben
• Urbán Mária: Az 51-es dosszié
TELEVÍZÓ
• Bojár Iván: Képzőművészet és képernyő Beszélgetés D. Fehér Zsuzsával
• Bársony Éva: Mercedes a rollervrsenyen Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Lukácsy Sándor: A besúgó antropológiája Páskándi Géza: Vendégség
• Bikácsy Gergely: Sakálok A Danton-ügy
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eladó kísértet
• Karcsai Kulcsár István: A méhkirálynő
• Karcsai Kulcsár István: Makra
KÖNYV
• Bárdos Judit: Barabas: Dovzsenko
• Zalán Vince: A forgatókönyvíró visszatér
POSTA
• Avar János: Cronkite-kiigazítás Olvasói levél
• Reinecke Hubert: Apróbb hibák Olvasói levél

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Victor Frankenstein

Szoboszlay Pál

Victor Frankenstein – amerikai, 2015. Rendezte: Paul McGuigan. Szereplők: Daniel Radcliffe, James McAvoy. Forgalmazó: Gamma Home Entertainment. 105 perc.

 

A filmtörténet során már számtalanszor feldolgozott Frankenstein-történetet ezúttal Paul McGuigan, a Gengszterek gengsztere és az Alvilági játékok című remek játékfilmek, valamint a Sherlock-sorozat legjobban sikerült darabjainak a rendezője vitte vászonra, felemás eredménnyel. A parafrázis az ambiciózus orvostanhallgató, Victor Frankenstein történetét meséli el, méghozzá a púpos cirkuszi bohócból orvosi asszisztenssé előlépő Igor szemszögéből, aki mondhatni maga is Victor teremtménye. A film középpontjában kettejük különös viszonya és a jól ismert „életre keltés”-motívum áll. Ehhez kapcsolódik a hősök ellen folytatott nyomozás, Victor hallgatótársának konspirációja, és Igor szerelmi szála, míg az obligát szörnynek alig tíz perc jut a játékidőből. Cserébe kapunk másfél életre keltési kísérletet, melynek első sikeres kreatúrája egy csimpánzszerű lény. Összességében a film monstrumai destruktív, értelem nélküli zombikként viselkednek, ezzel nyomatékosítva azt az üzenetet, hogy bár életet lehet teremteni, a szellemet nem tudja a tudomány rekreálni.

Végső soron bármennyire is érdekes próbálkozás alternatív szemszögből elmesélni a jól ismert történetet, a film nem tesz hozzá az eredeti sztorihoz annyit, hogy a számottevő Frankenstein-adaptációk közé sorolhassuk. A formája sem különleges, vizuális stílusa és viktoriánus steampunk cselekményvilága leginkább Guy Ritchie Sherlock Holmesát idézi. A Victor Frankenstein így végül nem lesz több jól kivitelezett látványfilmnél, mely a kortárs képregényfilmekkel aligha tudja felvenni a versenyt, így pedig hiába rejti befejezése a folytatás lehetőségét, kétséges, hogy ez egyhamar megvalósulna.

Extrák: Werkfilm, látványtervek, forgatási fotók és kulisszák mögötti felvételek képgalériája, továbbá az eredeti előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 63-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12765